Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentumokat nyújt be az ajánlatkérő szervhez, mint egy harmadik szervezet által teljesített szerződés, illetve ez utóbbi arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy e gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátja a szóban forgó szerződés teljesítéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Kapacitást biztosító szervezet bevonása hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás keretében lehet-e bevonni kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentumokat nyújt be az ajánlatkérő szervhez, mint egy harmadik szervezet által teljesített szerződés, illetve ez utóbbi arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy e gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátja a szóban forgó szerződés teljesítéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Megállapodás szakértő közreműködéséről

Kérdés: Megállapodhat-e (ún. előszerződéses okiratban) az ajánlattevő és a vele az ajánlat benyújtásának időpontjában munkaviszonyban még nem lévő, a 321/2015. kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti, alkalmasságot igazoló szakértő egybehangzóan úgy, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egymással munkaszerződést fognak kötni? Ilyen okirat birtokában mentesül-e a szakértő az erőforrást biztosító szervezetre vonatkozó előírások (leginkább a saját EEKD-dokumentum benyújtása) teljesítése alól?
Részlet a válaszából: […] ...vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelmű, hogy szükség van-e minden esetben az ajánlattevővel szemben indított felszámolási eljárás jogerős elrendelésére a kezesi kötelezettségvállalás érvényesítéséhez. A Kbt. hivatkozott rendelkezésével kapcsolatos másik gyakorlati problémát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...melyekelvezetnek minket a megoldáshoz. Explicit módon ugyanis a válasz az lenne, hogyminden esetben a bontást követően látható az irreális kötelezettségvállalás.Az irreális kötelezettségvállalásra vonatkozó – alábbiakbanrészletezett – szabályok általánosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Ajánlatok értékelésének módja

Kérdés: Mit jelen az, hogy jogi és formai értékelés?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott feltételeknek,– kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz,– lehetetlen vagy túlzott, vagy kirívóan aránytalankötelezettségvállalást tartalmaz,– a kizáró okok tekintetében 8 napon belül az ajánlattevőnem nyújtotta be igazolásait, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítási jogának fenntartása

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő rendelkezni arról a kiírásban/dokumentációban, miszerint fenntartja jogát arra, hogy az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítsa? Ez nem mond ellent a Kbt.-nek, mely tételesen rendelkezik arról, hogy mikor érvénytelen az ajánlat? Eltérhet ettől ajánlatkérő az előző megfogalmazás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaz – Kbt. 86.§ (5) bekezdés;– lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű,illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz – Kbt. 87. § (3)bekezdés;– az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Érvénytelenségi feltételek kiterjesztése

Kérdés: Az ajánlatkérő tételesen meghatározta a dokumentációban azokat az eseteket, amelyekben az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítja. Van-e arra jogszerűen lehetősége, hogy az ajánlatot e felsorolástól eltérő okból nyilvánítsa érvénytelennek?
Részlet a válaszából: […] ...[Kbt. 86.§-ának (4) bekezdése], továbbá– lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű,illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [Kbt. 87. §-ának(3) bekezdése].Az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy magyarázatotfűzzön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaz – Kbt. 86.§-ának (4) bekezdése;– lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű,illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz – Kbt. 87.§-ának (3) bekezdése.A Kbt. 88. §-ában az érvénytelenségi okok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása műszaki feltételeknek meg nem felelésre hivatkozással

Kérdés: Az ajánlatkérő központi költségvetési szerv, árubeszerzés tárgyában egyszerű közbeszerzési eljárást indított, illetve részajánlat tételére nem biztosított lehetőséget. Az ajánlattételi felhívásban előírta, hogy a beszerzési tárgyak egyértelmű ajánlattevői beazonosítása végett a dokumentációban minimális műszaki paramétereket határoz meg. A felhívásra beérkezett ajánlatban szereplő két résztárgy a minimális műszaki feltételeknek nem felelt meg. Kérdésem a következő: Helyes-e az ajánlatkérő eljárása, amennyiben az ajánlatot a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján érvénytelennek nyilvánítja hiánypótlás biztosítása vagy indokolás megkérése nélkül, tekintettel arra, hogy az ajánlat nem felel meg az ajánlattételi felhívás, illetve a dokumentáció előírásainak, valamint a műszaki paraméterek nem megfelelő volta hiánypótlási körbe nem tartozó olyan körülmény, amelynek esetleges kiigazítása vagy módosítása az ajánlat értékelésre kerülő tartalmi elemeit módosítja, s ezáltal maga az ajánlat kerül módosításra?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaz – Kbt. 86.§-ának (4) bekezdése;– lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű,illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz – Kbt. 87.§-ának (3) bekezdése.A kérdésben vázolt esetben az érvénytelenné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.
1
2