Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért

Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
Részlet a válaszából: […] ...azonban az ajánlatkérők jellemzően kötelezővé teszik a szakember rendelkezésre állására vonatkozó nyilatkozatot és az ajánlattevő kötelezettségvállalását arra az esetre, amennyiben nyertesként szerződést köt az érintett gazdasági szereplővel az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...melyekelvezetnek minket a megoldáshoz. Explicit módon ugyanis a válasz az lenne, hogyminden esetben a bontást követően látható az irreális kötelezettségvállalás.Az irreális kötelezettségvállalásra vonatkozó – alábbiakbanrészletezett – szabályok általánosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Objektív alapú indokolás a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 86. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel objektív alapúnak mondható-e az az indokolás, amely egy, kizárólag az ajánlattevőnél alkalmazott "gazdaságos" módszerre hivatkozik, és azt sem tényekkel, sem adatokkal nem támasztja alá?
Részlet a válaszából: […] ...– a törvény86. §-ának (4) bekezdése;– lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű,illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz – a törvény 87.§-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.