Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...során a bíróság a szerződést megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat,– az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az alkalmasság igazolása körében bemutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács; c) pont: az a jogképes szervezet, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […] ...felsorolt információkat azajánlatkérő az alábbi részletszabályok alkalmazásával köteles közzétenni:– az (1) bekezdés szerinti adatok közérdekből nyilvánosadatok, azok nyilvánosságra hozatala üzleti titokra hivatkozással nem tagadhatómeg;– az (1) bekezdés a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...kizárását vagy korlátozását az olyan iratokvagy adatok (így például az árazott költségvetés) tekintetében, amelyek nemminősülnek közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak, megismerésükhiánya nem akadályozza az ellenérdekű ügyfelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

"Egységes per"

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...(megállapodást) nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követőnaptól számított tizedik napon belül;– kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződésteljesítéséhez – a) és b) pontok.A 340. § (2) bekezdésének f) pontja szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...feltéve hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a Kbt. 96. §-ának(3) bekezdésével – nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül. Aszerződés nyilvánosnak minősülő részét az ajánlatkérő – amennyiben rendelkezikhonlappal –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] ...szemben olyan rendelkezést tartalmaz, amely alapján az állami,önkormányzati tulajdonú egyszemélyes társaságok esetében – a közérdek védelméretekintettel és figyelemmel az ún. valódi tulajdonos hiányára – a társaságmenedzsmentjénél nem érvényesülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.