Erőforrás-szervezet igénybevételével kapcsolatos ellentmondások

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevő a szakmai, műszaki alkalmasságát igazolhatja ún. más szervezet erőforrásaira való támaszkodással is. Így a referencia meglétét is igazolhatja az ajánlattevő a más szervezet által kiállított nyilatkozattal, amely szerint a szerződés teljesítése során a szervezet az erőforrásait az ajánlattevő rendelkezésére fogja bocsátani. Számomra ez a gyakorlatban értelmezhetetlen szituációhoz vezet. Vagyis egy múltbeli cselekmény hiánya (referencia) egy jövőben bekövetkezendő eseménnyel (ígérettel) helyettesíthető. Nem beszélve arról, hogy a referencia esetében milyen erőforrást tud az ún. más szervezet az ajánlattevő rendelkezésére bocsátani. Elég abszurd helyzet. Ezen az alapon a szakmai, műszaki alkalmasság vizsgálata (de ugyanez vonatkozik a pénzügyi alkalmasságra is) feleslegessé, sőt mi több, értelmetlenné válik. Kérdezem, mi a véleményük, tanácsuk ennek a jogintézménynek a gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...ha a szervezet (személy) tevékenységét kizárólagos jogalapján végzi;– az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban nemtehet közös ajánlatot más ajánlattevővel, illetőleg abban más ajánlattevő – aközbeszerzés értékének tíz százalékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Ajánlat megváltoztathatósága hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás esetén amennyiben az "eredeti" ajánlatban X. Y.-t mint szakembert jelölöm meg, azonban ő például nem szerepel a nyilvántartásban, vagy a nyelvismerete hiányzik, és hiánypótlást követően Z.-t nevezem meg, aki a felhívásban előírt követelménynek megfelel, köteles-e elfogadni az ajánlatkérő a "megjelölt szakembert", vagy a hiánypótlást az ajánlat megváltoztatásának tekintheti, és – esetleg – az ajánlatot érvénytelenné nyilváníthatja?
Részlet a válaszából: […] Igen, a meglátás helyes, valóban nincs lehetőség azeredetileg megnevezett ajánlattevő cseréjére. Az ajánlattevőre vonatkozóan azajánlatkérő nem kérhet egyebet, mint hiánypótlást. Ez azonban nemeredményezheti az ajánlat módosítását, ahogyan azt a közbeszerzési törvény 83...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Alvállalkozó bevonásának kizárhatósága

Kérdés: Megtiltható-e a dokumentációban, illetve ajánlati felhívásban, hogy az ajánlattevő alvállalkozót vonhasson be a teljesítésbe?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlattételt nem kötheti gazdasági társaság, illetőleg meghatározott jogi személy alapításához, a közös ajánlatot tevő nyertesektől azonban ezt megkövetelheti, ha az a szerződés teljesítése érdekében indokolt. Erre az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Alvállalkozó gyártó, egyben forgalmazó ajánlattevő esetén

Kérdés: Terméket gyártó és forgalmazó cég esetében hogyan kell értelmezni az alvállalkozó fogalmát, tekintettel arra, hogy nagykereskedelmi tevékenysége révén több gyártó termékeit is forgalmazza? Ajánlattevőként hogyan jelenjen meg a gyártó, aki más vállalkozás termékét 10 százalék alatti vagy feletti mennyiségben bevonja a teljesítésbe, avagy az a nagykereskedő, aki saját termékei mellett mások áruit is forgalmazza? Ez esetben ők nem alvállalkozók?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében tilalmat is felállít, amikor kimondja, hogy az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban egyrészt nem tehet közös ajánlatot más ajánlattevővel, illetve abban más ajánlattevő – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.