Érvénytelenség eljárásban részt vevő téves megjelölése miatt

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a bontást követően észleli, hogy az ajánlattevő alvállalkozóként jelölte meg – közös ajánlattevő helyett – a 25 százalék feletti gazdasági szereplőt, akkor ajánlata érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés- teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem azajánlatban és a szerződés teljesítése során közös ajánlattevőként kell, hogyszerepeljen.Így a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja értelmében azajánlat érvénytelen, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanabban aközbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása eseténugyanazon rész tekintetében – nem tehet közös ajánlatot más ajánlattevővel,illetőleg abban más ajánlattevő – a közbeszerzés értékének tíz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Ellentétes rendelkezések a Kbt.-ben a hiánypótlás szabályozásánál

Kérdés: A Kbt. az ajánlati felhívás, részvételi jelentkezés stb. tartalmának meghatározásakor úgy rendelkezik, hogy a fentiekben fel kell tüntetni a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását. 2009. április 1-jétől – úgy tudjuk – a hiánypótlás biztosítása kötelező. Ehhez képest miért tartalmazzák a Kbt. 2009. április 1-jétől hatályos rendelkezései a fentieket?
Részlet a válaszából: […] A 2009. április 1-jétől hatályos Kbt. az alábbi esetekbenutal a hiánypótlás kizárásának lehetőségére:– 20. § (1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább akövetkezőket kell tartalmaznia:e) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;– 133. § (1) Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Hiánypótlás lehetőségének kizárása alkalmasság körében

Kérdés: Közösségi rezsimben a felhívásban meglehetősen bonyolultan határozta meg az ajánlatkérő az alkalmasság feltételeit, néhol nem igazán tudjuk, hogy adott kritériumot mivel is lehetne igazolni. Ehhez képest kizárólag a kizáró okok hiányának igazolása körében biztosította a hiánypótlás lehetőségét. Erős a gyanúnk, hogy ezzel egy pályázót kíván előnyben részesíteni. Mit tehetünk ilyenkor? Megjegyezzük, hogy az egyszerű rezsimben is szokásos a teljes körű hiánypótlás megengedése.
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlás lehetőségének biztosítása 2009. április1-jétől ugyan kötelező, de annak körét a jogalkotó nem határozta meg pontosan.Azaz az ajánlatkérőnek lehetősége van a hiánypótlással érintett dokumentumokkörének szűkítésére. Amennyiben az ajánlatkérő pontosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Hiánypótlás szabályozása a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A Kbt. módosítása előtti kiírásban az ajánlatkérő nem biztosította a hiánypótlás lehetőségét olyan eljárásban, amelynek tárgya rendkívül összetett, a benyújtandó mellékletek száma is tetemes. Változott-e a hiánypótlás szabályozása ebben a vonatkozásban, illetve az ajánlatkérő belátásán múlik-e annak megengedése a továbbiakban is?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől a hiánypótlás biztosítása kötelező azajánlatkérők számára. Az új hiánypótlási szabály az alábbiak szerint szól:– az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára,azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.