Közreműködés arányának megjelöltetése

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy jelöljük meg közös ajánlattétel esetén a közreműködés arányát. Ez az igény jogszerű?
Részlet a válaszából: […] ...nincs lehetősége a közös ajánlattételesetében akár a külön-külön történő alkalmassági kritériumoknak valómegfelelést előírni. A közös ajánlattétel során a kizáró okokkal kapcsolatosigazolás és nyilatkozat benyújtása követelhető meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Közös ajánlattétel – külön igazolás

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén a kizáró okok/alkalmassági feltételek körében melyek azok, amelyeket minden ajánlattevőnek külön-külön kell igazolnia? Lehetséges, hogy ezt tételesen felsorolják?
Részlet a válaszából: […] ...okok esetében minden tekintetben külön kell igazolnia közös ajánlattevőknek a megfelelőségét. Alkalmassági kritériumok esetében afőszabály a Kbt. 69. §-ának (5) bekezdésében található, mely szerint ha többajánlattevő közösen tesz ajánlatot, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] Ajánlati biztosíték hiánypótlása nem megengedett. Idézzükfel ezzel kapcsolatban a Kbt. érvénytelenségre vonatkozó 88. §-át. Eszerint az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Erőforrás-szervezet igénybevételével kapcsolatos ellentmondások

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevő a szakmai, műszaki alkalmasságát igazolhatja ún. más szervezet erőforrásaira való támaszkodással is. Így a referencia meglétét is igazolhatja az ajánlattevő a más szervezet által kiállított nyilatkozattal, amely szerint a szerződés teljesítése során a szervezet az erőforrásait az ajánlattevő rendelkezésére fogja bocsátani. Számomra ez a gyakorlatban értelmezhetetlen szituációhoz vezet. Vagyis egy múltbeli cselekmény hiánya (referencia) egy jövőben bekövetkezendő eseménnyel (ígérettel) helyettesíthető. Nem beszélve arról, hogy a referencia esetében milyen erőforrást tud az ún. más szervezet az ajánlattevő rendelkezésére bocsátani. Elég abszurd helyzet. Ezen az alapon a szakmai, műszaki alkalmasság vizsgálata (de ugyanez vonatkozik a pénzügyi alkalmasságra is) feleslegessé, sőt mi több, értelmetlenné válik. Kérdezem, mi a véleményük, tanácsuk ennek a jogintézménynek a gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...ha a szervezet (személy) tevékenységét kizárólagos jogalapján végzi;– az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban nemtehet közös ajánlatot más ajánlattevővel, illetőleg abban más ajánlattevő – aközbeszerzés értékének tíz százalékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Konzorcium közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Közös ajánlattevők egyike a tárgyalásos eljárás ajánlati szakaszában a kizáró okok hatálya alá esik. Ki kell-e zárni az eljárásból a konzorciumot (azaz a vele közös ajánlattevőket is), vagy a konzorcium "maradék" tagjai a kizárt közös ajánlattevő nélkül továbbra is részt vehetnek a közbeszerzési eljárásban? Van-e jelentősége annak, ha nem volt olyan alkalmassági követelmény, amelyet a konzorcium a kizárás hatálya alá eső ajánlattevő révén teljesített?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a közbeszerzési ajánlattevő azajánlattevők által alkotott konzorcium, amely jogi személyiséggel nemrendelkező "laza" társulást jelent, hiszen létrejöttéhez a felek megállapodásánkívül más jogi aktus – így például cégbejegyzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...és az erre vonatkozóigazolásokat az ajánlatban kell megadnia.Az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban nemtehet közös ajánlatot más ajánlattevővel, illetőleg abban más ajánlattevő – aközbeszerzés értékének tíz százalékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Alvállalkozó bevonásának kizárhatósága

Kérdés: Megtiltható-e a dokumentációban, illetve ajánlati felhívásban, hogy az ajánlattevő alvállalkozót vonhasson be a teljesítésbe?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlattételt nem kötheti gazdasági társaság, illetőleg meghatározott jogi személy alapításához, a közös ajánlatot tevő nyertesektől azonban ezt megkövetelheti, ha az a szerződés teljesítése érdekében indokolt. Erre az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.