5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 EKR-ben nem szereplő nyilatkozatok benyújtása konzorciumban
Kérdés: Közös ajánlattevőként indulunk egy pályázaton, mi vagyunk a képviselők. Azt tudjuk, hogy az EKR-rendszerben létrehozott űrlapokat a benyújtónak kell kitölteni. Abban vagyunk bizonytalanok, hogy azokat a nyilatkozatokat, amelyek nincsenek fent az EKR-ben – fel kell tölteni –, azokat is csak a gazdasági szereplő képviselőjének (benyújtó) kell kitöltenie, ugyanúgy, mintha EKR-űrlap lenne, vagy azoknál egyértelműen meg kell jelölni a közös ajánlattevőket?
2. cikk / 5 Ajánlattevők feltüntetése közös ajánlattétel esetén
Kérdés: A Kbt. 35. §-ának (3) bekezdésében a "megjelölés" közös ajánlattevők mindegyikének megnevezését (feltüntetését) jelenti a dokumentumokon, vagy elegendő a közös ajánlattétel tényére utalni?
3. cikk / 5 Konzorciumi képviselő külön meghatalmazása
Kérdés: Ha a konzorciumi szerződésben meghatározzuk a képviselő személyét, kell-e adnunk – az ajánlathoz csatolnunk – részére a képviseletre szóló külön meghatalmazást? Jogszerű-e az ajánlatkérő ilyen irányú kérése?
4. cikk / 5 Alvállalkozó, erőforrást nyújtó szervezet aláírási kötelezettsége
Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatot minden ajánlattevő, valamint a 10 százalékot meghaladó alvállalkozó, vagy erőforrást nyújtó szervezet által tett nyilatkozatot ezek részéről képviseletre jogosult személy(ek)nek cégszerűen alá kell írnia. Ez utóbbi két fél vonatkozásában jogszerű-e a követelmény?
5. cikk / 5 Konzorcium, közös ajánlattétel, együttes részvétel
Kérdés: Mi a különbség közbeszerzési eljáráson a konzorciumi formában való részvétel és a közös ajánlattétel, együttes részvétel között a közbeszerzés szempontjából és nem közbeszerzési szempontból is? Gondolunk itt mindkét esetben a cégek felelősségeinek körére – külön, illetve egyetemlegesen –, a cégek jogaira külön-külön, valamint milyen mértékű ellenőrzésük lehet egymás tevékenysége fölött a projekten belül?