Felelősségbiztosítás feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Ajánlatkérőként építési beruházás megvalósítására feltételes közbeszerzési eljárást szeretnénk lefolytatni. Feltételes közbeszerzési eljárás esetén mikor kell a felelősségbiztosítás rendelkezésre állását megkövetelnünk a nyertes ajánlattevőtől?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő a Kbt. 53. § (5)-(6) bekezdései alapján feltételes közbeszerzési eljárást folytathat le.Az építési beruházások vonatkozásában a kötelező felelősségbiztosítást az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Szerződésmódosítás jogszerűsége szerződéstől eltérő előlegigény esetén

Kérdés: A szerződés rendelkezései szerint a nyertes ajánlattevő a szerződés hatálybalépését követő 5 napon belül igényelheti az előleget. A nyertes ajánlattevő a szerződés hatálybalépését követő 5 napon belül nem igényelte az előleget, ám a szerződés hatálybalépését követően, 2 hónap múlva, a gazdasági nehézségekre hivatkozással, szeretné mégis lehívni azt. Mivel az előleg igénybevételét a szerződés szabályozta, lehetséges ez jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 131. § (1) bekezdése alapján a szerződést a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően kell megkötni. A szerződő felek a szerződés tartalmától, jelen esetben az előleg igénylésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazó fotók üzleti titokkörbe tartozását.", nem azt jelenti, hogy a konkrét termék titkolása széles körben engedélyezhető lenne.A Közbeszerzési Döntőbizottság ezt követően kifejezetten utal a nyilvánosság és átláthatóság biztosításának fontosságára, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Az ajánlattevők lehetőségei túlzottan szigorú összeférhetetlenségi szabályok megállapítása esetén

Kérdés: Mit lehet tenni abban az esetben, ha az ajánlatkérő túlzottan szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg, vagyis például előírja, hogy a nyertes ajánlattevőnek garantálnia kell, hogy a műszaki leírásban meghatározott projektek és informatikairendszer-fejlesztések megvalósításában sem vállalkozóként, sem alvállalkozóként, sem egyéb közreműködőként nem vett vagy vesz részt, továbbá a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe olyan szakembert, alvállalkozót vagy egyéb közreműködő személyt vagy szervezetet, aki vagy amely a műszaki leírásban meghatározott projektek és informatikairendszer-fejlesztések megvalósításában bármilyen módon közreműködött vagy közreműködik?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. összeférhetetlenségi szabályai mögött a verseny tisztaságának védelme és az esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos közbeszerzési alapelvek érvényre juttatásának szándéka húzódik meg. Vagyis az a közérdek, hogy egyik ajánlattevő se kerüljön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Nemleges adóigazolás megkövetelése kifizetéshez

Kérdés: Az ajánlatkérő szabhatja-e a nyertes ajánlattevő számlája kiegyenlítésének feltételéül nemleges (köztartozásmentes) adóigazolás bemutatását a közbeszerzési szerződés teljesítésének szakaszában?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtásának időpontjáig megfizette, vagy ezek megfizetésére halasztást kapott. A Kbt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, miszerint a közbeszerzés alapján megkötött szerződés teljesítése során az ajánlatkérő részéről történő kifizetésnek feltétele lenne, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Az ajánlattevő pénzforgalmi számlájának zár alá vétele a közbeszerzési eljárás kontextusában

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzés szempontjából, ha az eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság pénzforgalmi számláját a nyomozó hatóság – a korábbi vezető tisztségviselő által a társaság felhasználásával elkövetett bűncselekmény (például költségvetési csalás) miatti nyomozás során – kényszerintézkedésként, biztosítási céllal zár alá vette?
Részlet a válaszából: […] ...bíróság által jogerősen eltiltott (vagy tevékenységükben ugyanígy korlátozott) gazdasági szereplők vonatkozásában mondja ki a közbeszerzési eljárásokban való részvétel tilalmát. Ennek Kbt.-beli megfelelője a 62. § (1) bekezdés f) pontja, amely ugyancsak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...május 13-án kelt hiánypótlási felhívása nem volt jogsértő.A jogorvoslati fórum döntésében többek között hivatkozik az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet (a továbbiakban: EKR rendelet) 11. §-ára, melynek (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi ok értelmezése

Kérdés: A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján eredménytelen az eljárás, ha – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést. Ha az ajánlatkérő az eljárásban biztosítja a részajánlattételi lehetőséget, és alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi okot, akkor a két ajánlatnak (megoldási javaslatnak), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi jelentkezésnek eljárásonként vagy részfeladatonként kell beérkeznie? Adott egy egyszakaszos eljárás két részajánlattételi lehetőséggel. Az ajánlattételi határidőben egy ajánlat érkezik be az 1. részfeladatra, és egy ajánlat érkezik be a 2. részfeladatra is. Ez esetben mikor jár el jogszerűen az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján: ha eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy mindegyik részfeladatra csak egy ajánlat érkezett be, vagy ha eredményessé nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy az eljárásban két ajánlatot benyújtottak?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés alapján az ajánlatkérő előírta a közbeszerzési törvény 75. § (2) bekezdésének alkalmazását, amely szükségessé teszi, hogy legalább két ajánlat érkezzen be az eljárás során. A Kbt. kifejezetten nem utal a részajánlattétel esetében részenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Szerződéskötés részajánlattétel esetén

Kérdés: Részenként külön-külön szerződést kell kötni abban az esetben, ha az eljárás több rész beszerzésére irányul?
Részlet a válaszából: […] ...nagyon sok részből áll az eljárás, ez egyszerűsíti is az ajánlatkérő feladatát.A Kbt. 50. § (2) bekezdésének k) pontja alapján a közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen ... a részajánlattétel lehetőségét vagy annak kizárását....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Eljárásrend szakember cseréje esetén

Kérdés: A teljesítésben részt vevő szakemberek cseréjével, valamint új szakértők bevonásával kapcsolatosan kérem a segítségüket: Jól értelmezzük, hogy ha a teljesítés során új szakértő kerül bejelentésre (például, mert az több projekt párhuzamos futása miatt szükséges), akkor elegendő az adott szakembert a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek megfeleltetni? Amennyiben az új szakértő egy, az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértő helyett kerülne bejelentésre, elegendő a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek megfeleltetni, vagy ebben az esetben legalább ugyanannyi szerepkör szerinti gyakorlati idővel (hó) kell rendelkeznie, mint az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértőnek – még akkor is, ha az alkalmassági minimumokat kevesebb gyakorlati idővel is teljesíti? Abban az esetben, ha új szakértő egy, az ajánlatban megjelölt, nemcsak alkalmasságot, hanem értékelési szempontot is igazoló szakértő helyett kerülne bejelentésre, elegendő a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek, valamint az értékelési szempont szerinti adott esetben végzettségnek/képzettségnek, projekttapasztalatnak megfeleltetni, vagy ez esetben legalább ugyanannyi szerepkör szerinti gyakorlati idővel (hó) kell rendelkeznie, mint az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértőnek – még akkor is, ha az alkalmassági minimumokat kevesebb gyakorlati idővel is teljesíti, valamint rendelkeznie kell az értékelési szempont szerinti végzettséggel/képzettséggel, vagy adott esetben projekttapasztalattal?
Részlet a válaszából: […] ...szakember rendelkezzen ezzel. Ez nem az alkalmasságnak való megfelelés, hanem a szerződésszerű teljesítés biztosítása miatt szükséges. Közbeszerzési értelemben, ha például nem a megfelelő szakember végez feladatot, de bejelentése megtörtént, annak nem a Kbt.-t...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.
1
2
3
5