Ajánlati kötöttség beállta az új Kbt. rendelkezései szerint

Kérdés: Az építési beruházás tárgyú eljárásban, a műszaki leírásban meghatározott gyártmányú, illetve típusú termékekkel egyenértékűeket is köteles elfogadni az ajánlatkérő. Ezzel kapcsolatban olvastam egy közbeszerzéssel foglalkozó írásban az alábbi lehetőséget: "... az alkalmazni kívánt gyártmányokat az ajánlattevő csak a teljesítés szakaszában határozza meg, arra a feleknek nem áll be az ajánlati kötöttsége". Hogyan lehet ez, tekintettel a Kbt. 83. § (7) bekezdésének első mondatára? Ezt az ajánlatkérő kikötheti a felhívásban? Mire terjedhet ki még ez a lehetőség (az ajánlati kötöttség be nem állása)? Ha a felek nem tudnak megállapodni a teljesítés során az egyenértékűséget illetően, az ajánlattevő köteles a kiírásban szereplő terméket beépíteni?
Részlet a válaszából: […] ...pontosság érdekében kiemeljük, hogy a kérdésben jelzett jogszabályhely még a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben szerepel.A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (új Kbt.) 81. §-ának (11) bekezdése hasonlóan fogalmaz, azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...új Kbt. külön nevesíti a visszalépés lehetőségét a közbeszerzésben az alábbiak szerint.A részvételi vagy az ajánlattételi határidőig az ajánlatkérő az eljárást szabadon visszavonhatja, melyről a jelentkezőket, ajánlattevőket tájékoztatni kell. A törvény 53...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Visszavont ajánlat helyett új ajánlat benyújthatósága

Kérdés: Ajánlatunkat egyedüli ajánlattevőként nyújtottuk be. Megtehetjük-e, hogy az ajánlattételi határidő lejárta előtt visszavonjuk azt, és helyette konzorciumban egy másik ajánlatot nyújtunk be?
Részlet a válaszából: […] ...melynek átvételét az ajánlatkérő igazolja. Így fel sem merülhet a többszörös megjelenés tilalma szabályának megsértése, mely a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény új szabályai szerint is hasonlóképpen szól.Az új törvény 36. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Ajánlat kiegészítése

Kérdés: Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő elő­írta, hogy valamennyi ajánlati sor beárazandó. Két sort nem áraztunk be, így az ajánlati ár gyakorlatilag nem valós. Ez kiegészíthető? Ilyen módon az ajánlatkérő elbírálja az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkezés megfeleljen az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak.A közbeszerzési törvény 67. §-ának (7) bekezdése szerint a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat:– a 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Elállás a közbeszerzési eljárásban való részvételtől benyújtott ajánlat esetén

Kérdés: Benyújtottuk az ajánlatot, de az ajánlattételi határidő alatt a vezetőség úgy döntött, hogy mégsem indulna a cég a tenderen. Hogyan oldható meg az, hogy ne induljunk, de ebből ne legyen hátrányunk sem? Ha nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást, az jár-e bármilyen hatással további, közbeszerzési eljárásokban való részvételünk szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...beállt, az ajánlattevő megteheti, hogy nem teljesíti a hiánypótlást, vagy amennyiben nincs hiányossága, a szerződéskötéstől áll el. Közbeszerzési értelemben ennek az lehet a következménye, hogy elveszti az ajánlati biztosítékot, amennyiben az ajánlatkérő ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Önálló ajánlat helyett közös ajánlat benyújtásának lehetősége

Kérdés: Az ajánlattételi határidő időtartama alatt van-e lehetőségünk arra, hogy az eredetileg önálló ajánlattevőként benyújtott ajánlatunk helyett egy másik céggel közös ajánlattevőként induljunk? Technikailag ezt hogyan tudjuk megoldani, az ajánlat visszavonásával?
Részlet a válaszából: […] ...ütközik az alábbiak szerint.A Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében:– nem tehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Ajánlati ár emelése hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlattevő nincs kötve ajánlatához, csak a tárgyalást követően benyújtott végleges ajánlathoz. Emelheti az ajánlattevő az ajánlati árát, ha a műszaki tartalom nem módosult? A közbenső ajánlat benyújtását megelőzően megküldtük valamennyi ajánlattevő részére, hogy a megrendelésre kerülő alkalmazásfejlesztésnek (programnak) tartalmaznia kell a licencdíjakat is, azonban az egyik ajánlattevő a közbenső ajánlatában sem számolt ezzel a költséggel. A végső ajánlattétel során kiegészítheti (tehát emelheti) ezzel a költséggel az ajánlati árat?
Részlet a válaszából: […] ...akkor ezt az ajánlatkérőnek a Gazdasági Versenyhivatalnál javasolt jeleznie. Ennek az összehangolt magatartásnak azonban nincs köze a közbeszerzésben főszabályként lehetővé tett áremeléshez, melyet – ha az ajánlattevő úgy gondolja – megtehet a tárgyalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Ajánlatkérő szerződéskötési kötelezettségének hiánya a kiírásban

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy kiír egy beszerzést, ehhez képest nem vállal semmire felelősséget, a szerződéskötésre, a darabszám-megrendelésre sem? (Viszont ezzel árakhoz és piaci szereplőkhöz jut.)
Részlet a válaszából: […] ...esetén az ajánlatkérőnek – az ajánlati kötöttségre vonatkozó rendelkezések alapján – vállalnia kell, hogy a nyertes ajánlattevővel szerződést fog kötni. Az eljárás eredményének közlésével az ajánlatkérőnek is és a nyertesként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Árlejtéssel kapcsolatos információadás

Kérdés: Az árlejtéssel kapcsolatos általános információkat az ajánlatkérő megadta a dokumentációban. A részletes információkat mikor és kinek adja meg? Mi ennek a menete? Ki kapja meg az ún. árlejtési felhívást?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat a 257/2007. kormányrendelet tartalmazza 19. §-ának (1)-(5) bekezdéseiben. A rendelkezések értelmében– az ajánlatoknak a közbeszerzési törvény 63. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően az elektronikus árlejtés időpontjáról az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Alvállalkozói részvétel arányának téves megítélése

Kérdés: Az ajánlat benyújtásakor úgy láttuk, hogy az alvállalkozói közreműködés mértéke nem haladja majd meg a 10 százalékot. Viszont az ajánlattételi határidő lejártát követően nyilvánvalóvá vált, hogy 10 százalékot meghaladó mértékű alvállalkozói közreműködésre lenne szükség a szerződés teljesítéséhez. Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag a 25 százalék feletti esetben van jelentősége, az alatt nincs különbség a 10 százalék feletti vagy alatti alvállalkozó közbeszerzési megközelítésében. A Kbt. 26. §-a ugyanis úgy rendelkezik, hogy az a gazdasági szereplő, aki a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.
1
2
3
4
8