Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?
Részlet a válaszából: […] ...együtt, illetve egy (elvi) engedélyezési tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen közbeszerzési eljárás Kbt. 57. §-a szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Felelősségbiztosítás igazolása

Kérdés: Az ajánlatkérő a pénzügyi alkalmasságban előírta a felelősségbiztosítást. Köteles vagyok-e ezt igazolni, amikor a 322/2015. Korm. rendelet ennél megengedőbb szabályt alkalmaz?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet valóban kitér a felelősségbiztosítással kapcsolatos részletszabályokra....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Nemleges adóigazolás megkövetelése kifizetéshez

Kérdés: Az ajánlatkérő szabhatja-e a nyertes ajánlattevő számlája kiegyenlítésének feltételéül nemleges (köztartozásmentes) adóigazolás bemutatását a közbeszerzési szerződés teljesítésének szakaszában?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtásának időpontjáig megfizette, vagy ezek megfizetésére halasztást kapott. A Kbt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, miszerint a közbeszerzés alapján megkötött szerződés teljesítése során az ajánlatkérő részéről történő kifizetésnek feltétele lenne, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Külföldi ajánlattevő kizárása fenntartott eljárásból

Kérdés: Kizárhatom-e a külföldi ajánlattevőt, ha fenntartott eljárásról van szó? Azaz hazai fenntartott eljárásnak tekinthetem-e a nemzeti eljárásrendben történő fenntartást?
Részlet a válaszából: […] ...2. §-ának (5) bekezdése alapján az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi származású áruk számára a közbeszerzési eljárásban nemzeti elbánást kell nyújtani. Az Európai Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők és a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...a későbbiekben lehetőség van a cserélt gazdasági szereplővel kapcsolatos hiánypótlásra is.Fontos ugyanakkor felhívni a figyelmet a Közbeszerzési Hatóság frissített hiánypótlásról szóló útmutatójára [A Közbeszerzési Hatóság keretében működő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Rendkívüli helyzet miatti áfafizetési probléma bejelentése

Kérdés: Koronavírus miatt probléma van az áfafizetésünkkel. Ezt a körülményt mikor kell az eljárás során bejelenteni legkésőbb, mikor okozhat ez gondot? (A beszerzés tárgya árubeszerzés kis szolgáltatással együtt, tehát nem építési beruházás.)
Részlet a válaszából: […] ...a Ptk.-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.A (3) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Alvállalkozói teljesítés korlátja építési beruházásoknál

Kérdés: A Kbt. tavalyi módosítása eltörölte a 65%-os alvállalkozói teljesítési korlátot építési beruházások esetén. Miért volt erre szükség? A korábbi szerződésekre milyen hatással van ez a változás?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének utolsó két mondatát, mely bekezdés tartalma a módosítás hatálybalépésétől az alábbi:A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy – ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...dinamikus beszerzési rendszerre (DBR) vonatkozó szabályokat a Kbt. 106-107. §-ai tartalmazzák. Alkalmazása gyakran felmerülő közbeszerzések megvalósítása esetében vetődhet fel. Hazai alkalmazása mérsékelt, elsősorban nagyobb ajánlatkérők, központi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Alvállalkozó bevonása a teljesítés során nemleges nyilatkozat mellett

Kérdés: Amennyiben az ajánlattétel során az ajánlattevő az EEKD II. rész D pontjában szereplő kérdésre – miszerint az ajánlattevő szándékozik-e a szerződés bármely részét alvállalkozásba adni harmadik félnek – nemmel válaszolt, van-e arra mód, hogy az ajánlattevő a teljesítés során mégis igénybe vegyen alvállalkozót?
Részlet a válaszából: […] ...válasz megadásához a közbeszerzési törvény 138. §-át kell elolvasnunk. Az (1) bekezdés értelmében az alvállalkozó, még ha bejelentett is, nem jelenik meg a teljesítésre kötelezettek között. Ez természetes, hiszen az ajánlattevővel van szerződéses viszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Eljárásrend szakember cseréje esetén

Kérdés: A teljesítésben részt vevő szakemberek cseréjével, valamint új szakértők bevonásával kapcsolatosan kérem a segítségüket: Jól értelmezzük, hogy ha a teljesítés során új szakértő kerül bejelentésre (például, mert az több projekt párhuzamos futása miatt szükséges), akkor elegendő az adott szakembert a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek megfeleltetni? Amennyiben az új szakértő egy, az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértő helyett kerülne bejelentésre, elegendő a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek megfeleltetni, vagy ebben az esetben legalább ugyanannyi szerepkör szerinti gyakorlati idővel (hó) kell rendelkeznie, mint az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértőnek – még akkor is, ha az alkalmassági minimumokat kevesebb gyakorlati idővel is teljesíti? Abban az esetben, ha új szakértő egy, az ajánlatban megjelölt, nemcsak alkalmasságot, hanem értékelési szempontot is igazoló szakértő helyett kerülne bejelentésre, elegendő a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek, valamint az értékelési szempont szerinti adott esetben végzettségnek/képzettségnek, projekttapasztalatnak megfeleltetni, vagy ez esetben legalább ugyanannyi szerepkör szerinti gyakorlati idővel (hó) kell rendelkeznie, mint az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértőnek – még akkor is, ha az alkalmassági minimumokat kevesebb gyakorlati idővel is teljesíti, valamint rendelkeznie kell az értékelési szempont szerinti végzettséggel/képzettséggel, vagy adott esetben projekttapasztalattal?
Részlet a válaszából: […] ...szakember rendelkezzen ezzel. Ez nem az alkalmasságnak való megfelelés, hanem a szerződésszerű teljesítés biztosítása miatt szükséges. Közbeszerzési értelemben, ha például nem a megfelelő szakember végez feladatot, de bejelentése megtörtént, annak nem a Kbt.-t...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.
1
2
3
6