Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet a válaszából: […] ...veszteségek kockázatának elkerülését.A döntés során a nemzeti jogorvoslati fórum nem feltételezte azt, hogy a felek tevékenysége a közbeszerzési eljárási szabályok megkerülésére irányult.A regionális bíróság eredetileg megállapította, hogy az egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Hiánypótlás lehetősége egy ajánlati oldal beadásának hiányára

Kérdés: Cégünk építési beruházási tenderen indult. A kiírásban foglaltak szerint az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetést beárazva be kell adnunk a szakmai ajánlat részeként, továbbá hogy a költségvetési főösszesítőben kalkulált összesen árat kell ajánlati árként a felolvasólapon megadni. Az ajánlatot beadtuk, felbontották. Majd észleltük, hogy az árazott költségvetés egyik munkafüzetlapját, amely a térfigyelő kamerák szerelésével kapcsolatos költségeket részletezte, nem adtuk be, így azt önkéntes hiánypótlás keretében benyújtottuk. Ez a 200 oldalas költségvetés egy oldala, ami sem az ajánlati árat, sem annak egyetlen árelemét sem változtatta meg, és semmilyen más módosítást sem jelentett a benyújtott ajánlaton, egyszerűen kihagytunk egy oldalt. Az ajánlatkérő érvénytelennek minősítette az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva. Mi ezt vitatjuk, de érdemes-e jogorvoslatot indítanunk?
Részlet a válaszából: […] ...az érvénytelenség indokaként –, erre tekintettel az ajánlattevő jogorvoslattal támadhatja az ajánlatkérői döntést. Hasonló ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlattevőnek adott igazat (lásd D.416/14/2013. számú KDB...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Felhívás és dokumentáció tartalmának eltérése

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?
Részlet a válaszából: […] ...Tehát ha időben módosul a hirdetmény, dokumentáció, az nem jár időveszteséggel az ajánlatkérő számára.Fentieket támasztja alá a közbeszerzési törvény 42. §-ának (3) bekezdése, mely szerint az ajánlati felhívás, valamint a dokumentáció módosítása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...valamennyi, esetlegesen előforduló összeférhetetlenségi helyzetet nevesíteni, hanem általánosabb értelemben kívánja elősegíteni a közbeszerzési eljárás alapvető céljait.A régi Kbt. (2003. évi CXXIX. törvény) összeférhetetlenségi szabálya az alábbiak szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Árajánlat hiányainak pótlása

Kérdés: Hiánypótoltatható-e a hiányos árajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevők közötti helyezési sorrendet nem befolyásolja.A kérdés kapcsán tehát azt kell az ajánlatkérőnek megvizsgálnia a konkrét közbeszerzési eljárás feltételrendszerében, hogy a hiányzó árajánlati elem teljesen hiányzik az ajánlatból, vagy csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Semmis közbeszerzési szerződések

Kérdés: A közbeszerzési szerződés megtámadható a Ptk. szabályai szerint?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 127. §-a szabályozza azokat az eseteket, amelyek a közbeszerzési szerződés semmisségét eredményezik. Három fő esetkör van:– a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötött szerződés,– a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban kötött szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése szerint, amennyibenjogorvoslati eljárás indul, az ajánlatkérő nem kötheti meg a szerződést az ügyérdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatmeghozataláig, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...(6) bekezdés alkalmazásával egy – a (2) bekezdés szerintegybeszámított és a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű -közbeszerzést legfeljebb két közbeszerzésre lehet szétbontani. A nagyobb értékűközbeszerzésre akkor is a IV. vagy V. fejezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Munkarészek figyelembevétele komplex beruházásnál

Kérdés: Komplex beruházásnál (csatornafelújítás, szivattyúgépészeti, alépítményi felújítás, magasépítészeti felújítás, építés stb.) hogyan kell figyelembe venni, hogyan kell kezelni a különböző engedélyezett (építésügyi, vízjogi) munkákat? Becsült értékük szerint?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárás lefolytatását nem az engedélyekbefolyásolják, hanem a beszerzés tárgya és értéke.A becsült érték meghatározására a Kbt. rendelkezései lesznekirányadók.A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annaktárgyáért általában kért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...január 15-étől nemcsak új értelmező rendelkezésekettalálunk a közbeszerzési törvényben, hanem olyan értelmezéseket is, amelyek atörvény hatálybalépésekor is szerepeltek abban, azonban eltérő tartalommal.A fenti hatállyal életbe lépő értelmezéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.
1
2