GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...és mérlegelnie az esetleges verseny tisztaságának sérelmét. A kezdeményező rögzítette, hogy az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy a közbeszerzési eljárás egésze alatt megfelelő gondossággal járjon el, és elkerülje a verseny tisztaságának sérelmét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Iratfeltöltési kötelezettség EKR-ben

Kérdés: Szükséges-e feltölteni a bírálati lapokat, becsült értéket megalapozó dokumentumokat az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet határozza meg, hogy az előkészítés körében keletkezett iratokat vagy azok másolatát az EKR-be az ajánlatkérőnek fel kell töltenie.A rendelet 9. § (4) bekezdése alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Ajánlatkérő mozgástere előzetes piaci konzultáció keretében

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében megmutathatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat az ajánlattevőknek, vagy csak arra használhatja a konzultációt, hogy ő maga információt szerezzen?
Részlet a válaszából: […] ...előzetes piaci konzultáció a közbeszerzés előkészítésének része, azaz az ajánlatkérő számára lehetőség információ gyűjtésére a piacról.A Kbt. 3. §-ának 22. pontja szerint a közbeszerzés elő­készítése: az adott közbeszerzési vagy koncessziós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Előzetes tájékoztató közzétételének határideje

Kérdés: Közszolgáltatóként a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban előzetes tájékoztatót szeretnék közzétenni. Meddig szükséges várnom?
Részlet a válaszából: […] ...megadni. Az összefoglaló tájékoztatás további adataira és részletes adattartalmára vonatkozó rendelkezéseket jogszabály tartalmazza. A közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az összefoglaló tájékoztatásban úgy kell megadni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...dinamikus beszerzési rendszerre (DBR) vonatkozó szabályokat a Kbt. 106-107. §-ai tartalmazzák. Alkalmazása gyakran felmerülő közbeszerzések megvalósítása esetében vetődhet fel. Hazai alkalmazása mérsékelt, elsősorban nagyobb ajánlatkérők, központi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Előzetes piaci konzultáció szabályszerűsége

Kérdés: Milyen előzetes piaci konzultáció az, amit az ajánlatkérő konzultációnak hív, jegyzőkönyv nem készül, és mindegyik versenytársunk jelen van?
Részlet a válaszából: […] ...piaci konzultációra vonatkozó szabályok viszonylag rövidek és általánosak a Kbt.-ben. Az előzetes piaci konzultáció egyértelműen a közbeszerzés előkészítésének a része, melyet az ajánlatkérő piaci résztvevőkkel folytathat azok tájékoztatása érdekében.A Kbt. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Előzetes piaci konzultáció megtartásának módja

Kérdés: Az előzetes piaci konzultációt megtarthatjuk-e úgy, hogy meghirdetjük a honlapunkon a tájékoztatót, meghívjuk azokat, akik általában jelentkezni szoktak az eljárásainkra, és válaszolunk a kérdéseikre? (Úgy látjuk, ez is sokat segíthet az eljárás előkészítésében.)
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó definíció értelmezését ebben a viszonyrendszerben kell átgondolni.A Kbt. 28. §-ának (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy a közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő független szakértőkkel, hatóságokkal, illetve piaci résztvevőkkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.