Egyéni vállalkozó kapacitást biztosító megjelölése az EKR-ben

Kérdés: Ha egy ajánlattevő az alkalmasság igazolásához egyéni vállalkozó kapacitásait veszi igénybe, abban az esetben az EKR-ben a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon az egyéni vállalkozót természetes személyként kell feltüntetnie, vagy a regisztrált gazdasági szereplők nyilvántartásából kell kiválasztania? Azaz kell-e az egyéni vállalkozónak regisztrálnia az EKR-be, vagy elegendő, ha az egyéni vállalkozó adatait az ajánlattevő az ajánlattétel során az EKR-ben előzetesen rögzíti? Okozhatja-e az ajánlat érvénytelenségét az, ha az ajánlattevő nem a megfelelő formában jelöli meg az egyéni vállalkozót a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon (vagyis formai hiba-e, ha nem a megfelelő módon tölti ki az ajánlattevő a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapot)?
Részlet a válaszából: […] ...hanem egyáltalán nem viszi fel a kapacitást biztosító szervezetet, csak külön nyilatkozatban teszi egyértelművé, és az egységes európai közbeszerzési dokumentumot is külön csatolja (hiszen kapacitást biztosító hiányában EEKD-űrlapot sem tesz elérhetővé a rendszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata elektronikus licit esetén

Kérdés: Mikor vizsgálja az ajánlatkérő elektronikus licit esetében az aránytalanul alacsony árat? (Erre egyáltalán nem tér ki a szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] ...a) és d) pontjait.A Kbt. 116. §-ának (1) bekezdése alapján árubeszerzés esetén az ajánlatkérő – választása szerint – a közbeszerzési eljárást elektronikus licitként is lefolytathatja a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

EEKD kezelése kapacitást biztosító szervezet vonatkozásában

Kérdés: Uniós eljárásrendben a kapacitást biztosító szervezetnek elégséges-e az EEKD-t az EKR rendszerben kitölteni, vagy a szervezet által aláírva is szükséges az ajánlat részeként feltölteni?
Részlet a válaszából: […] ...Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben uniós eljárásrendben a kapacitást biztosító szervezetnek regisztráltnak kell lennie, amennyiben nem magánszemélyről van szó. A szervezetet az ajánlattevő kiválasztja a regisztrált felhasználók közül, így az Egységes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Kapacitást biztosítóra vonatkozó nyilatkozat nemzeti rezsimben

Kérdés: Nemzeti eljárásrend esetében csak olyan nyilatkozat van az EKR-ben, miszerint a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alvállalkozóra utal, de a kapacitást biztosítóra nem. Ebben az esetben mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet értelmében főszabály szerint az űrlap kitöltése kötelező.A kormányrendelet 11. §-ának (7) bekezdése alapján, ahol az EKR az ajánlatkérő által létrehozandó dokumentumra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Ajánlatkérő szervezet, gazdasági szereplő képviselője az EKR-ben

Kérdés: Ellenőrizhető-e, illetve azonosítható-e, ha egy ajánlatkérő szerkesztési jogosultsággal rendelkező munkavállalója feltölt egy anyagot, majd ezt a valódi képviselő adja be, aki be is tudja nyújtani a dokumentumot? Tud élni ezzel az érvvel az ajánlatkérő, ha úgy véli, hogy ténylegesen nem a képviselő töltötte fel a dokumentumot? A jogszabályváltozások tisztázzák-e azt a helyzetet?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet nem különbözteti meg az egyes jogosultsági szinteket, hanem azt írja elő, hogy kit kell az ajánlatkérő szervezet vagy a gazdasági szereplő képviselőjének tekinteni az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

EEKD kitöltésével kapcsolatos információk az eljárási dokumentumokban

Kérdés: Jelenleg is probléma az ajánlattevők oldalán az EEKD kitöltése. Milyen mélységű magyarázatot kell hozzáfűzni a dokumentumhoz, elegendő a bizottság saját bevezetője, ami végül is magyarázatnak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...érdemes egy oldalt szentelni a legfontosabbakra. Javaslatunk szerint az alábbiakra térjen ki az ajánlatkérő, hivatkozva az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet szabályaira (válaszunkban feltételezve, hogy uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Idegen nyelvű dokumentum kezelése az EKR-ben

Kérdés: Mi a teendő, illetve az eljárásrend akkor, ha az űrlapon olyan tartalom szerepel, ami nem értelmezhető az ajánlattevő letelepedése szerinti ország szabályai alapján? Például a változásbejegyzéssel kapcsolatos kérdés. Mivel nem pont ez az elnevezés irányadó más országban, hogyan tudom ezt felelős fordításnak tekinteni? Én tudom, hogy másként fordítanám, van is róla nyilatkozatom idegen nyelven, mégis úgy látom, hogy olyan űrlapot kell kitöltenem, aminek a tartalmáról nem szeretnék nyilatkozni.
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 10. §-a valóban szükségessé teszi, hogy a magyar nyelvű elektronikus űrlap benyújtásra kerüljön. Mivel technikailag nem engedi a rendszer, hogy az űrlapok kitöltése nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Érvénytelen ajánlat elektronikus licitnél

Kérdés: Elektronikus licitnél a következőt olvasom a dokumentációban: nem érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be, vagy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést. Hogyan írhatja elő ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...abból indul ki, hogy egyrészt a nyílt eljárás szabályait kell alkalmazni megfelelő eltérésekkel, másrészt alkalmazni szükséges a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Mód1. tv. rendelkezéseinek alkalmazása a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban

Kérdés: A 2016. évi CLX. törvény (Mód1. tv.) 48. §-a rendelkezésének megfelelően az eljárásban a Kbt.-nek a Mód1. tv. által megállapított 62. § (1) bek. q) pontjának rendelkezését is alkalmazni kell azokban a közbeszerzési eljárásokban is, amelyek a Mód1. tv. hatálybalépésekor folyamatban vannak, de a Mód1. tv hatálybalépésének időpontjában az ajánlattételi határidő még nem járt le. A fentiekre tekintettel, a Mód1. tv. hatálybalépését követően a nemzeti eljárásrend szerint megindított közbeszerzési eljárásban a kötelező 62. § (1) bekezdés g)-k), m) kizáró okok mellett az ajánlattevőnek a Kbt. 62. § (1) bek. q) pontjára is be kell nyújtania a nyilatkozatát? Az ajánlatkérő a felhívásban jelezte a q) pont rendelkezésének alkalmazását is.
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLX. törvény (továbbiakban: törvény) az alábbiakban módosította a Kbt.-t:A törvény 18. §-ának (3) bekezdése kiegészítette a Kbt. 62...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...szerint:– az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult a 62-63. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni, valamint köteles a 62. § (1) bekezdés g)-k) és m) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.
1
2