Feltételes közbeszerzés keretmegállapodásban

Kérdés: A Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján: "Feltételes közbeszerzés indítható akkor is, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot, projektjavaslatot, támogatásiszerződés-módosítást vagy változásbejelentést) nyújtott be vagy fog benyújtani – függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére –, és az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja." Ennek alapján helyesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben egy pályázati felhívás megjelenéséhez köti a közbeszerzési eljárás eredményességét, és ha az nem jelenik meg az eljárás összegzésének megjelenéséig, megköti a szerződést, és a szerződés hatálybalépését köti a pályázati felhívás megjelenéséhez? Amennyiben igen, jól értjük-e, hogy ilyen jellegű szerződést hatályba léptető feltétellel nem folytatható le verseny-újranyitásos eljárás a KH állásfoglalása alapján?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazására.A 105. § (2) bekezdése alapján: "A több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés megvalósítására sor kerülhet ...c) ha a keretmegállapodás nem tartalmazza az annak alapján adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Eljárás lezárulta keretmegállapodásnál

Kérdés: Keretmegállapodás esetén meddig tart az eljárás? A szerződéskötésig vagy a tájékoztató közzétételéig? (Konkrétan: a keretmegállapodás vége érdekel.)
Részlet a válaszából: […] ...érdekes a kérdés, hiszen a Kbt. 131. § (1) bekezdése az eredményes közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződéssel zárja az eljárási szakaszt. Ezt azonban kiegészíti a törvény 37. § (2) bekezdése, melyre a kérdező is utal.A 131. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Jelentkezési szakaszban megjelölt konzorciumi partner cseréje, visszalépése

Kérdés: Milyen lehetőségünk van adott eljárás jelentkezési szakaszában megjelölt konzorciumi partner cseréjére? Esetleg a partner milyen indokkal léphet vissza?
Részlet a válaszából: […] ...fizetésképtelenségi eljárás során kerül a szerződés átruházásra – a) és b) pontok;-ha a szerződésbe lépő jogutód nem áll a közbeszerzési eljárásban alkalmazott kizáró ok hatálya alatt – az ajánlattevőre irányadó szabályok szerint, a 138. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...valamennyi kötelezettség tekintetében tartozásátvállaló nyilatkozatot tesz, és ehhez a kötelemben maradó fél hozzájárul. Akár közbeszerzési eljárás eredményként létrejött kötelem esetében is felmerülhet olyan igény, hogy az ajánlattevőként szerződő felet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Kárigény érvényesítése konzorciummal szemben felelősségbiztosítás alapján

Kérdés: Közös ajánlattevők esetében összeadódhatnak-e a felelősségbiztosítások limitösszegei, együttes megfelelés formájában? Hogyan tudjuk a kárigényt érvényesíteni, ha két szerződőnk van, ahol egyetemleges a felelősség?
Részlet a válaszából: […] ...akkor más a helyzet.Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet értelmében olyan ajánlattevői kötelezettségről van szó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Kbt. 104. § (3) bekezdésének értelmezése

Kérdés: Mit jelent a Kbt. 104. §-ának (3) bekezdése, milyen eltérő beszerzési módra utal?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőséget sorol fel az ajánlatkérő számára, amilyen módon az egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés megvalósításra kerülhet a keretmegállapodásos eljárás második részében. Az alábbi rendelkezés szerinti három...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Közbeszerzési Döntőbizottság jogköre jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le árubeszerzésre, melyben nyertes ajánlattevőként kerültünk megnevezésre. A szerződést az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napon kötöttük meg, és a teljesítést is megkezdtük. Az eljárásban három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot rajtunk kívül. A nem nyertes ajánlattevők egyike, szintén a 10. napon, megtámadta az eljárást lezáró döntést, és emiatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés és a szerződés megsemmisítését, arra hivatkozással, hogy a moratóriumi idő alatt kötöttünk szerződést. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítheti emiatt a döntést és a szerződést? Megbírságolhat-e nyertes ajánlattevőként bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...a (3) bekezdés szerinti esetben a jogorvoslati eljárással érintett részre vonatkozó szerződést − az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Kapcsolt vállalkozások külön-külön ajánlattétele egy eljárásban

Kérdés: Egy eljárásban a vállalkozásunk és a kapcsolt vállalkozásunk tehet-e külön-külön ajánlatot az új szabályozás szerint? (A vállalkozások közötti kapcsolt jelleg úgy valósul meg, hogy a mi vállalkozásunk 100 százalékban tulajdonosa annak a vállalkozásnak, mely szintén ajánlattevőként kíván indulni az adott közbeszerzési eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...együttműködését is versenyjogi kockázatként értékeli.A Kbt. 36. §-ának (2) bekezdése szerint amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Ajánlatkérőnek minősülő szervezet mint ajánlattevő

Kérdés: Ajánlatkérőnek minősülő szervezet ajánlattevőként indul egy közbeszerzési eljárásban. A jogszabályi előírások alapján köteles-e ebben az esetben a nyertesség esetén igénybe venni kívánt (értékhatár feletti) alvállalkozókat maga is közbeszerzési eljárással kiválasztani? Gyakorlati lehetőség erre (például időbeli korlátok miatt) nyilván nincs, de szabályos-e ebben az esetben, ha az alvállalkozóval közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül köt szerződést? Azaz "kiváltja"-e az eredeti közbeszerzési eljárás az ajánlattevőként fellépő ajánlatkérőnek minősülő szervezet saját eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...maga az ajánlattevő is közbeszerzésre kötelezett, függetlenül attól, hogy egy adott közbeszerzési eljáráson indul, saját alvállalkozójának bevonását is a közbeszerzési szabályozásnak megfelelően kell lebonyolítania. Nincs tehát olyan kivételi lehetőség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Különös szabályok közszolgáltató ajánlatkérőkre

Kérdés: A közszolgáltató ajánlatkérőkre milyen különös szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet tartalmazza, ez pedig a 289/2011. kormányrendelet.Ez a rendelet határozza meg a közszolgáltatók által alkalmazható ún. különös közbeszerzési eljárások részletes szabályait.A Kbt. 114. §-ának (1) bekezdése szerint a közszolgáltatói szerződésekre a VI-XII...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.
1
2
3