Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő számára, hogy a csoport felbomlását követően e csoport helyébe lépjen, és saját nevében részt vegyen a tárgyalásos közbeszerzési eljárásban, feltéve, hogy bebizonyosodik egyrészről, hogy ez a gazdasági szereplő önállóan megfelel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

EEKD létrehozásának szükségessége

Kérdés: Milyen esetben vagyok köteles EEKD-t létrehozni a közbeszerzési eljárásban? Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kötelezett EEKD benyújtására, mivel új kapacitásbiztosítót vettem fel. Ez jogszerű eljárás? Felvehetek új közös ajánlattevőt is?
Részlet a válaszából: […] ...egységes európai közbeszerzési dokumentum létrehozására akkor van szükség, amikor az ajánlattevő nevesíteni akar közös ajánlattevőt, kapacitást biztosító szervezetet vagy alvállalkozót. Új szereplő bevonása esetében, mely kapacitást biztosító szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...ítélet 40. pontját az alábbiak szerint:31. Az egyenlő bánásmód elvével és az átláthatósági követelménnyel ellentétes valamely közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásában az ajánlatkérő és az ajánlattevő között minden tárgyalás, ami azt jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

EEKD kitöltésével kapcsolatos információk az eljárási dokumentumokban

Kérdés: Jelenleg is probléma az ajánlattevők oldalán az EEKD kitöltése. Milyen mélységű magyarázatot kell hozzáfűzni a dokumentumhoz, elegendő a bizottság saját bevezetője, ami végül is magyarázatnak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...érdemes egy oldalt szentelni a legfontosabbakra. Javaslatunk szerint az alábbiakra térjen ki az ajánlatkérő, hivatkozva az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet szabályaira (válaszunkban feltételezve, hogy uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...Unió Bírósága az alábbiak szerint fogalmazott:"Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...szerint:– az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult a 62-63. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni, valamint köteles a 62. § (1) bekezdés g)-k) és m) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Esélyegyenlőség sérelme a gyakorlatban

Kérdés: Milyen gyakorlati tapasztalataik vannak arról, hogy milyen konkrét esetekben, tényállás alapján állapította meg a DB az esélyegyenlőség megsértését az ajánlatkérők terhére?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánítja az ajánlatát, úgy jellemzően a Kbt. konkrét szakaszának sérelme mellett az esélyegyenlőség megsértését is kimondja a Közbeszerzési Döntőbizottság. Az esélyegyenlőség alapelvi sérelme tehát általában más konkrét jogsértést egészít ki,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Jogorvoslati eljárások díja

Kérdés: Milyen összeget kellene fizetni jogorvoslati díjként az ajánlatkérő döntésének megtámadásához? Milyen mértékű az eljárás díja, ha például közérdekű keresettel fordul az ajánlattevő a DB-hez vagy a KH elnökéhez?
Részlet a válaszából: […] ...támadott és különböző jogkérdések számától. A főszabály az alábbi.A kormányrendelet 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért – ideértve a minősített beszerzéssel, a minősített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik az olyan ajánlattevő közbeszerzési eljárásban való kizárásának lehetőségéről, amely ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Hiánypótlás és írásbeli felvilágosítás elhatárolása a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a hiánypótlás és az írásbeli felvilágosítás között? Ez utóbbi mit jelent?
Részlet a válaszából: […] ...hiánypótlásra vonatkozórendelkezései a következők:– az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban rendelkezniekell arról, hogy a közbeszerzési eljárásban a hiánypótlás lehetőségétbiztosítja-e, továbbá milyen körben biztosítja azt. Az Európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
1
2