Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kellmegítélni az ajánlattevő, valamint – ha ezt az ajánlatkérő előírta – aközbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívántalvállalkozó szerződés teljesítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. szerinti közösségi értékhatár felét elérő vagy azt meghaladóértékű építési beruházás esetén az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának pénzügyiés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Referenciaigazolások száma alvállalkozó igénybevételénél

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (1) bekezdése szerint: "Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának..." Mi egy német gyártó cég áruját száz százalékban szeretnénk egy itthoni közbeszerzési pályázaton magyar kft.-ként megajánlani. Mi, azaz a magyar kft. minden feltételnek megfelelünk, de az ajánlatadás egyedi feltétele egy nagy darabszámú azonos áru egyazon vevőnek történt referenciaszállítása, amit csak a német gyártó tud felmutatni. Ha a Kbt. szövegében "és" helyett "vagy" állna, úgy az számunkra egyértelmű lenne. Kérdésünk: elegendő a német alvállalkozó referenciaigazolása, vagy szükség lenne a miénkre is?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 67. § (1) bekezdésének a)-f) pontjai értelmében azajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékbenigénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükségesműszaki, illetőleg szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Referenciaismertetés terjedelme

Kérdés: Az ajánlati felhívás dokumentációjában, a műszaki-szakmai alkalmasság körében megkövetelt igazolási mód tekintetében az ajánlatkérő csupán annyit írt, hogy "az ajánlattételt megelőző három év legalább egy szállításának ismertetése szükséges". Elegendő ez így? Illetve: ha igen, akkor mire terjedjen ki az ismertetés?
Részlet a válaszából: […] ...hogy áruszállítás volt abeszerzés tárgya. A Kbt. 67. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében azajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékbenigénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Mérlegelési jogkörben meghatározott érvényességi követelmények megtámadhatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő mérlegelési jogkörében meghatározott egyéb érvényességi követelmények esetében tehet-e kifogást (megtámadhatja-e azokat) az ajánlattevő? Ha igen, milyen határidővel és milyen fórum előtt?
Részlet a válaszából: […] ...követelményeknek (10. §);– az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásbólkizárták;– az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződésteljesítéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...mondat nem szerepelt); – a Kbt. 67. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe akövetkező rendelkezés lép: az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának aszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján nehezen eldönthető, hogy a Kbt.egybeszámítási szabályai miként alkalmazhatók. Feltételezzük ezért, hogyhasonló tárgyú szolgáltatásbeszerzés nem történt ebben az évben, és jelenlegúgy tűnik, nem is fog. Feltételezzük továbbá, hogy egy szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Egyszerű eljárás megismételhetősége

Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
Részlet a válaszából: […] ...(3) és (5) bekezdése];– az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásbólkizárták;– az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződésteljesítéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Ajánlati felhívás formája

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás során, mint ajánlatkérő, a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontban leírt eset szerint járok el. A Közbeszerzési Értesítőben melyik felhívást kell megjelentetnem? A 15/2004. IM rendelet 23. mellékletét, vagy a 299. § (2) pontban rögzített ajánlattételi felhívást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 299. §-ának (1) bekezdése szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben (249. §) köteles közzétenni, ha az e rész szerinti közbeszerzései értéke a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Alvállalkozó bevonásának kizárhatósága

Kérdés: Megtiltható-e a dokumentációban, illetve ajánlati felhívásban, hogy az ajánlattevő alvállalkozót vonhasson be a teljesítésbe?
Részlet a válaszából: […] ...szerződést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározása nélkül, illetőleg az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat.A fentiek szerinti megjelölés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.
1
2