12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Műszakiegyenértékűség-szabály alkalmazása többrészes eljárásban
Kérdés: Az ún. 75%-os, műszakiegyenértékűség-szabály többrészes eljárás esetében alkalmazható úgy, hogy összességében az adott közbeszerzés értékének 75%-át elérje, de az egyes részek vonatkozásában más és más legyen? Lehet-e úgy alkalmazni, hogy a 75%-ot esetenként meghaladja, esetenként pedig nem, de az átlag 75% vagy kevesebb legyen?
2. cikk / 12 Alkalmasság igazolása az új Kbt. szerint
Kérdés: Valóban nincs már lehetőség, mint esetünkben saját anyacégünktől bekérni – mint erőforrást nyújtó szervezettől – a közjegyző előtti nyilatkozatot a kizáró okokról, aláírási címpéldányokat, banki nyilatkozatot az összes számlavezető bankjuktól, mérlegeredményt és forgalmi adatokat két évről, nyilatkozatot arról, hogy "a szerződés időtartama alatt rendelkezésükre fognak állni a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások?" Mindezt az alapján tettük, hogy az ajánlatkérő előírta: "Igénybe vett erőforrás esetén a Kbt. 65. § (4) bekezdés szerinti igazolás"-t kér.
3. cikk / 12 Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontjának értelmezése
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő "az ajánlati felhívás feladásától visszaszámított kettő évet"? Ez azt jelenti, hogy nem lehet előírni olyan feltételt, hogy "számláján a banki nyilatkozat kiállítását megelőző x hónapban" volt-e sorban állás? A feltétel meghatározásánál mindenképpen az ajánlati felhívás feladásának időpontjához kell viszonyítanunk? (Hiszen a nyilatkozat lehet, hogy későbbi dátumú, mint az ajánlati felhívás feladásának időpontja.)
4. cikk / 12 Alkalmasság igazolására alvállalkozóként igénybe vett gyártó minősítése
Kérdés: Ajánlattevő Magyarországon elsősorban kereskedelmi tevékenységet folytat, melynek során a külföldi gyárak termékeit igyekszik értékesíteni. A törvénymódosítás fényében egyértelművé vált, hogy a teljesítés során igénybe venni kívánt gyártó nem minősül alvállalkozónak. Értelmezésünk szerint ez akkor is így van, ha a gyártótól származó teljesítés értéke a 25 százalékot meghaladja, vagy akár annál nagyobb értékű, lévén hogy ki van emelve – kivételként – az alvállalkozók köréből. A gyártó révén azonban lehetőség van alkalmasság igazolására is, de ebben az esetben a gyártóra is vonatkoznak a (10 százalék feletti) alvállalkozókra érvényes szabályok. Éppen ezért, ha a beszerzés teljes nettó értékének 25 százalékot meghaladó része az alkalmasság igazolására igénybe vett – egyébként alvállalkozói körből kivételnek számító – gyártól származik, akkor a gyárral mint alkalmasság igazolására igénybe vett alvállalkozóval közös ajánlatot kellene tennünk a közbeszerzési eljárás során?
5. cikk / 12 Jogszabály alkalmazása építési beruházások esetén
Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?
6. cikk / 12 Harmadik személy beruházása mint referencia
Kérdés: A Kbt. 67. § (2) bekezdés a)-c) pontjai szerint az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetén igazolható az előző, legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével; a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával; az ajánlattevő, illetve vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével ... Fentiek alapján – véleményünk szerint – a 67. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott beruházások nem szükségszerűen az ajánlattevő saját beruházásai kell, hogy legyenek, azaz a rendelkezés alapján az ajánlattevő alkalmasságát nem saját, hanem harmadik személy beruházásával is igazolhatja, azaz nem saját beruházását is referálhatja, azokra referenciaként hivatkozhat. Jól gondoljuk?
7. cikk / 12 Külső erőforrás igénybevétele kezdő vállalkozó részéről mennyiségi kvóta előírásánál
Kérdés: Kezdő vállalkozás hogyan vehet részt abban az eljárásban, amelyben – a dokumentáció szerint – alkalmatlan az ajánlattevő és 10 százalék feletti alvállalkozója akkor, ha együttesen nem rendelkeznek az ajánlattétel évét megelőző 3 évben meghatározott mennyiségű kiadvány megrendelésének eredményes teljesítésével? (A kiadvány jellemzőit a dokumentációban az ajánlatkérő megjelölte.) Nem ütközik a kiírás a Kbt. alapelveibe? Esetleg az ilyen kiírás szerinti eljárásba is bevonható külső erőforrás?
8. cikk / 12 Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatos értelmezések
Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?
9. cikk / 12 Alkalmassággal kapcsolatos új rendelkezések értelmezése
Kérdés: Tervezi-e az Igazságügyi Minisztérium, hogy a Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakkal kapcsolatban iránymutatást, tájékoztatót bocsát ki, mivel a jelenlegi szövegezés az ajánlatkérők számára nem értelmezhető? Erre a kérdésünkre a Tanács képviselője sem adott választ. Mit jelent az "erőforrás"? Például a beszámoló különböző mutatóival kapcsolatban előírt alkalmassági feltételeknek amennyiben az ajánlattevő nem felel meg, úgy erre bevonhat-e "egyéb szervezetet" (például negatív mérleg szerinti eredmény esetén)?
10. cikk / 12 Az ajánlat fogalmának értelmezése
Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?