Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. szerinti közösségi értékhatár felét elérő vagy azt meghaladóértékű építési beruházás esetén az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának pénzügyiés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Érvénytelenség elvárt árbevétel hiánya miatt

Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot akkor, ha ajánlattevő éves árbevétele az ajánlattétel évét megelőző 3 év mindegyikében sem ér el egy bizonyos összeget? (Az összeg meglehetősen magas.)
Részlet a válaszából: […] ...megléte,illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy azajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Ajánlattevők közvetlen megkeresése közösségi értékhatár alatt

Kérdés: A közbeszerzési törvény idei változásaiból adódóan merülnek fel kérdések a törvény végrehajtásával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Kérdésem a következő. 2009. április 1-jét követően a törvény szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó, de közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárás kapcsán van-e lehetőség az ajánlati felhívás hirdetményben való közzétételének mellőzésére, azaz az ajánlattevők közvetlen megkeresésére? (2009. március 31-éig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén volt erre lehetőség.)
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerinti követelménynekfaxon vagy elektronikus úton kell eleget tenni;– a kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek, aközbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívántalvállalkozónak, valamint az ajánlattevő részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Eljárásrend egyszerű, meghívásos eljárásban

Kérdés: Intézményünk a vonatkozó törvény értelmében 2008-ban a közbeszerzés értékére és az értékhatárokra figyelemmel a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti, egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett, amelyre meghívásos módszert kíván alkalmazni. Kérdésem, hogy milyen mértékű ajánlattételi határidő alkalmazandó, azaz az említett eljárásban kell-e az 52 napos határidőt alkalmazni? A beküldendő ajánlatok a felújítási munka volumenét figyelembe véve rövidebb elkészítési időtartamot igényelnek. Tehát amennyiben az 52 napos határidőt is figyelembe kell venni, úgy a három ajánlat korábbi beérkezése esetén van-e lehetőség az eljárás folytatására az ajánlattételi határidő lejárta előtt?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozóan a Kbt. nemtartalmaz kötelező eljárási határidőt, ezért arra nem vonatkozik az 52 napos,Kbt. szerinti minimális időtartam. A Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontjaesetében nem kerül sor hirdetmény közzétételére, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Szerződésteljesítéssel kapcsolatos közzétételi kötelezettség meghívásos eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás szerződés teljesítését/módosítását kell-e hirdetményben közzétenni (hirdetmény közzététele nélkül induló, meghívásos eljárásnál)?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó eljárásiszabályok. A rendelkezések szerint az egyszerű eljárás kétféleképpenfolytatható le: – az egyik esetben, amikor a közbeszerzés értéke eléri a VI.fejezet szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár felét, ajánlattételifelhívást kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján nehezen eldönthető, hogy a Kbt.egybeszámítási szabályai miként alkalmazhatók. Feltételezzük ezért, hogyhasonló tárgyú szolgáltatásbeszerzés nem történt ebben az évben, és jelenlegúgy tűnik, nem is fog. Feltételezzük továbbá, hogy egy szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Szerződés teljesítésének közzététele 2005-ben indult egyszerű eljárásban

Kérdés: A Mód. Kbt. szerint egyszerű eljárás (közzététel nélküli) esetében nem kell közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben a szerződés teljesítését. 2005-ben megkezdett eljárás esetében mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A módosítást megelőzőn indított eljárások esetében továbbrais közzé kell tenni a teljesítésről szóló hirdetményt, méghozzá az újhirdetményi forma alkalmazásával (ez esetünkben alig különbözik a régitől,amelyet a www.kozbeszerzes.hu oldalon, a Dokumentumtárban talál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Ajánlatkérők kiválasztása, beadási határidő meghatározása egyszerű eljárásban

Kérdés: Mikrobuszt szeretnénk beszerezni 7500000 Ft értékben. Egyszerű közbeszerzési felhívásnál mi választhatjuk ki a három ajánlatkérőt? Az ajánlati felhívásban hány napos beadási határidőt kell megjelölni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a becsült érték számításánál ezt elkülöníthetjük,úgy az árubeszerzés 20 millió forintos nemzeti értékhatára felét el nem érőmikrobuszbeszerzés hirdetmény közzététele nélküli egyszerű eljárás lefolytatásátteszi lehetővé. Ebben az esetben valóban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Közzétételi kötelezettség egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontjában leírtakat, miszerint "az ajánlattételi felhívást a Közbeszerzési Értesítőben is közzéteheti a b) pont szerinti esetben" (3 ajánlattevőnek történő felhívásmegküldés). Megjelentethetem-e napilapban is, vagy csak a Közbeszerzési Értesítőben, vagy együtt mindkettőben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 299. § (1) bekezdésének a)-c) pontjai szerint azegyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő– az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján aKözbeszerzési Értesítőben köteles közzétenni, ha az egyszerű eljárásokra vonatkozórész szerinti közbeszerzései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Előzetes tájékoztatás különös közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Hogyan alakul az ún. előzetes tájékoztatási kötelezettség a közösségi értékhatárokat elérő, különös közbeszerzési eljárásokban? Milyen főbb rendelkezéseket tartalmaz ebben a tekintetben a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzés becsült értékéhez kapcsolódik, emlékeztetőül utalunk arra, hogy a Kbt. 179. §-ának (1) bekezdése szerint közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.
1
2