Szerződésmódosítás lehetősége konzorciumi változások esetén

Kérdés: A régi Kbt. hatálya alatt megkötött közbeszerzési szerződés módosítására lehetőség van-e abban az esetben, ha a konzorciumi partnerek személyében olyan változás áll elő, hogy az egyik konzorciumi partner átvállalja a másik konzorciumi partner teljesítési arányát, ezzel a jövőben egyedüli félként látja el a közbeszerzés tárgya szerinti szolgáltatást? Új konzorciumi partner tehát nem lép be a szerződésbe, de jogutódlásról sem beszélhetünk. Módosíthatják-e a felek a konzorciumi megállapodást úgy, hogy az egyik fél teljesítésre képtelenné válása esetén a másik fél lép be helyette, tekintettel az egyetemleges felelősségre? Mi a teendő abban az esetben, ha mindezek az új Kbt. hatálya alatt kötött szerződés esetén következnek be?
Részlet a válaszából: […] Az új Kbt. alapján a közös ajánlattevők mindegyikének teljesítési kötelezettsége van az alábbiak szerint.A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek kell teljesítenie – Kbt. 138....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Ajánlat hibáinak kiigazítása

Kérdés: Mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatban az ajánlattevő hibakiigazításokat eszközölhet, ugyanakkor abban nem lehet törlés, közbeiktatás vagy átírás? Nem ellentmondásos ez?
Részlet a válaszából: […] ...§-a akként rendelkezik, hogy ha az ajánlatbannyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy,hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (azalapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Zártan kezelendő iratok

Kérdés: Ha a szakemberek vonatkozásában például diplomát kell csatolni, kérhető-e annak zártan kezelése?
Részlet a válaszából: […] ...§-ban meghatározott adatok és tények kérését -figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is -a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerintikövetelményeket pedig – a közbeszerzés becsült értékére is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Bírálati szempont, üzleti titok

Kérdés: A dokumentáció tartalmazza, hogy nem lehet – egyebek mellett – olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani – az eredményhirdetést követően –, melyet az ajánlatkérő az ajánlat elbírálásakor, döntéshozatalával összefüggésben figyelembe vett. És ha ez olyan adat, amely az ajánlatban közölt üzleti titok?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott adatokés tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhozfűződő érdekére is – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdésszerinti követelményeket pedig – a közbeszerzés becsült értékére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...és (7)-(8) bekezdések;– ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annakjavítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinektételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki azösszesített ellenértéket....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott adatokés tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhozfűződő érdekére is – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdésszerinti követelményeket pedig – a közbeszerzés becsült értékére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Üzleti titok közlése referenciaként

Kérdés: Ha a referenciával kapcsolatos igényt az ajánlatkérő úgy fogalmazza meg, hogy "az előző év legjelentősebb szállításainak megnevezését kéri a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, és kifejezetten az ellenszolgáltatás összegére kíváncsi", akkor ez a követelése szabályos-e, különös tekintettel arra, ha az ajánlattevő szállításai a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, kivétel nélkül üzleti titoknak minősülnek, mert a szállítási szerződések nem közbeszerzés eredményeképpen köttettek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. előírja, hogy referencia kapcsán mit kérhet azajánlatkérő – például árubeszerzés esetén – az alábbiak szerint.Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] ...mértékének részszempontját;– a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhetőtényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződéslényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívülpéldául:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságára vonatkozóigazolásokat is az ajánlatban kell megadni.Abban az esetben, ha a közbeszerzés tárgya építési beruházásvagy építési koncesszió, és az ajánlatkérő a közbeszerzési törvény 22....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Közbeszerzési referensi tevékenység szakmai feltételei

Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?
Részlet a válaszából: […] ...avagy az nem irányadó az adott eljárásra;– az összeférhetetlenségi, illetve közömbösséginyilatkozatok megszerkesztésére;– a közbeszerzés tárgya beszerzési típusának és az egyeljárásban megvalósítandó közbeszerzések meghatározására;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.