12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Ügyfélképesség fedezet feletti ajánlattételkor
Kérdés: Az ügyfélképességet befolyásolja-e bármilyen módon, ha a második ajánlatot tevő ajánlattevő, aki egyben a kérelmet benyújtja, fedezet feletti ajánlatot tesz? (Mert ez esetben minél alacsonyabb fedezetet kell meghatározni, és nem lesz jogorvoslat.)
2. cikk / 12 Jogorvoslatra jogosultság
Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
3. cikk / 12 Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén
Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
4. cikk / 12 Bírságkiszabás az ajánlatkérővel szemben
Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját magát támadja meg, mert az értékelés során nem járt el megfelelően, és az összegezést már közzétette, akkor számíthat bírságra, vagy a saját feljelentés alapján a bírság kiszabása nem valószínű?
5. cikk / 12 Jogorvoslati eljárás kezdeményezése alvállalkozó által
Kérdés: Alvállalkozó kezdeményezhet-e jogorvoslati eljárást?
6. cikk / 12 Ajánlatot nem tevő gazdasági szereplő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban megismételte az eljárási dokumentum tartalmát, majd az egyik gazdasági szereplő, aki egyébként nem tett ajánlatot, a tájékoztatás megadásától számított 15 napon belül indított jogorvoslati eljárást. Nyílt eljárásról beszélünk, már túl vagyunk az ajánlattételen. Van-e ügyfélképessége ebben az esetben annak a gazdasági szereplőnek, aki nem is tett ajánlatot, csak kérdezett?
7. cikk / 12 Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások
Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
8. cikk / 12 Jogorvoslati határidők értelmezése
Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
9. cikk / 12 Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése
Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
10. cikk / 12 Alvállalkozó megjelölésének kötelezettsége tevékenységi kör hiányában
Kérdés: A szerződéses feltételekben kötelezően előírt közbeszerzés tárgyától eltérő egyéb tevékenységek végzésére, mely nem volt alkalmassági feltétel, a nyertes ajánlattevő a Kbt. 40. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontok szerinti nyilatkozatában nem jelölt meg alvállalkozót, ugyanakkor e tevékenységek végzésére a cégkivonata alapján nem jogosult. Úgy nyilatkozott, hogy a kérdéses tevékenységeket saját maga kívánja végezni, és a szerződéskötés időpontjáig cégkivonatába bejegyezteti. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő vitarendezésünk elutasításával? Amennyiben a szerződéskötést követően sem történik meg a tevékenységek bejegyzése, élhetünk-e jogorvoslati lehetőséggel?
