100 cikk rendezése:
1. cikk / 100 Alvállalkozók kifizetése
Kérdés: Építési beruházáshoz kapcsolódó tervezési és mérnöki szolgáltatás megrendelése esetén is van lehetőség az alvállalkozó "közvetett" kifizetésére?
2. cikk / 100 Becsült érték meghatározása több szervezeti egységből álló ajánlatkérő esetén
Kérdés: Milyen módszert kell alkalmaznia a több szervezeti egységből álló ajánlatkérőnek a becsült érték meghatározása során? Kötve van-e a Kbt.-hez?
3. cikk / 100 Keretszerződés a közbeszerzésben
Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?
4. cikk / 100 Előleg összegének meghatározása építési beruházások esetén
Kérdés: Építési beruházás esetén a Kbt. 135. §-ának (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kötelező előleg alapja a szerződésben foglalt, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás. Az előleg mértéke 5%. Kérdésem, hogy az így kiszámított előleg összege növelhető áfával, vagy a nettó szerződéses ár 5%-a már a kifizethető előleg teljes összegét takarja, azaz tartalmazza az áfát is? (Ez utóbbi esetben tekinthető úgy a szabályozás, hogy a kötelező előleg mértéke tulajdonképpen 3,94%+áfa.) Példával élve egy 100 millió+áfa összegű szerződés esetén 5 millió+áfa, vagy bruttó 5 millió forint az előleg összege?
5. cikk / 100 KBA-ra és az EKR-re vonatkozó közzétételi szabályok
Kérdés: Pontosan mit kell közzétenni a KBA-ban és mit az EKR-ben? (A Kbt. 43. §-a alapján egyértelmű a helyzet, de az nem szól az EKR-ről.)
6. cikk / 100 Felolvasólap hiányosságának pótolhatósága
Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatába becsatolta a felolvasólapot, továbbá a tételes árajánlatát, de a két dokumentum ellentmondásos: a felolvasólapon az ajánlattevő nettó ajánlati összárként 23 M Ft összeget adott meg, viszont a tételes árajánlatban 28 M Ft szerepel. A felolvasólapon vélhetően elírás következtében szerepel más összeg, a tételes árajánlatban számítási hiba nincs. Az eltérés miatt felvilágosításkérésre került sor. A felolvasólap és a tételes árajánlat közötti ellentmondás egy helyesen kitöltött felolvasólappal orvosolható lenne. A kérdésünk az, hogy a felolvasólap e hiányosságának pótlása – tehát a felolvasólapon helytelenül megadott teljes összeg helyes, vagyis a tételes árajánlatban szereplő összegre történő kijavítása – beleütközik-e a hatályos Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontjába?
7. cikk / 100 Mennyiségi eltérés helye és módjának meghatározása az ajánlati felhívásban
Kérdés: A (pozitív, illetve negatív irányú) mennyiségi eltérést az ajánlati felhívás mely pontjaiban és milyen formában tudjuk jogszerűen előírni?
8. cikk / 100 Beszerzés mennyiségének meghatározása
Kérdés: Milyen mértékű pontossággal kell a beszerzési mennyiséget meghatározni akkor, amikor nem tudjuk pontosan előre megmondani azt? Egyszerre kellene ą eltérést alkalmazni, vagy esetleg még az opció jöhet szóba? Ez milyen hatással van a becsült értékre? Le is vonhatom akár a csökkentett mennyiséget – figyelemmel arra, hogy az az alapmennyiség?
9. cikk / 100 Vételi opció a közbeszerzésben
Kérdés: Mit értünk a közbeszerzésben vételi opció alatt?
10. cikk / 100 Keretmegállapodás egy ajánlattevővel
Kérdés: Milyen közbeszerzési eljárás az, melynek megnevezése: keretmegállapodás egy ajánlattevővel?