5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Jogorvoslatra jogosultság
Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
2. cikk / 5 Egyszerű eljárás és közszolgáltatók kapcsolata
Kérdés: Adott egy városüzemeltetési korlátolt felelősségű társaság, amelynek 100 százalékos tulajdonosa az önkormányzat. Ugyanez a kft. a városban a víz-, szennyvíz- és távhőszolgáltató is. Tehát egyszerre klasszikus alany és közszolgáltató is. A Kbt. a közszolgáltatók esetében nem beszél egyszerű közbeszerzési eljárásról. Kell-e például egy 46 millió forint becsült értékű távhős építési beruházás esetén valamely közbeszerzési eljárást lefolytatni? Ha kell, akkor milyen minőségében, és a nemzeti értékhatár felét a 90 millió forinthoz vagy a 100 millió forint értékhatárhoz képest kell-e meghatározni?
3. cikk / 5 Eljárásrend a Kbt. "önkéntes" alkalmazása esetén
Kérdés: Amennyiben önként alkalmazza valamely cég a Kbt.-t, akkor mely eljárásrend szabályait kell alkalmaznia, azaz választhat-e az általános alanykénti vagy a különös alanykénti törvényalkalmazás között?
4. cikk / 5 Tevékenység megoszthatósága közbeszerzési szempontból
Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, hulladékkezelési közszolgáltatással és távhőszolgáltatással foglalkozó cég megosztotta a Kbt. szempontjából a tevékenységeket, és a hulladékos oldalon klasszikus ajánlatkérőként jár el, míg a távhő területén közszolgáltatóként, és itt nem alkalmaz egyszerű eljárást. Helyesen jár-e el? (A Közbeszerzési Levelek tanácsadói alapján erre van lehetősége.)
5. cikk / 5 Építési koncesszió sajátosságai
Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
