5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Keretszerződés a közbeszerzésben
Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?
2. cikk / 5 Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén
Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
3. cikk / 5 Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása
Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
4. cikk / 5 Egyszerű eljárás és közszolgáltatók kapcsolata
Kérdés: Adott egy városüzemeltetési korlátolt felelősségű társaság, amelynek 100 százalékos tulajdonosa az önkormányzat. Ugyanez a kft. a városban a víz-, szennyvíz- és távhőszolgáltató is. Tehát egyszerre klasszikus alany és közszolgáltató is. A Kbt. a közszolgáltatók esetében nem beszél egyszerű közbeszerzési eljárásról. Kell-e például egy 46 millió forint becsült értékű távhős építési beruházás esetén valamely közbeszerzési eljárást lefolytatni? Ha kell, akkor milyen minőségében, és a nemzeti értékhatár felét a 90 millió forinthoz vagy a 100 millió forint értékhatárhoz képest kell-e meghatározni?
5. cikk / 5 Eljárásrend a Kbt. "önkéntes" alkalmazása esetén
Kérdés: Amennyiben önként alkalmazza valamely cég a Kbt.-t, akkor mely eljárásrend szabályait kell alkalmaznia, azaz választhat-e az általános alanykénti vagy a különös alanykénti törvényalkalmazás között?