Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, illetve ezek módosításának jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti szervezet is. (E bekezdésben foglaltak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. építési beruházásra vonatkozó rendelkezéseinekváltozása – mely 2010. szeptember 15-én lépett hatályba – több, kifejezetten azépítési beruházással kapcsolatos kérdést érint.Az építési beruházások tekintetében – a Kbt. 2009. április1-jétől hatályos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Jogorvoslat eltúlzott alkalmassági feltételek előírása esetén

Kérdés: Mit tehetünk, ha az ajánlatkérő által meghatározott műszaki alkalmassági feltételek nyilvánvalóan túlzottak a beszerzés tárgyához képest?
Részlet a válaszából: […] ...kell a jogorvoslati kérelmetbenyújtani. Miután a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése szerint az alkalmasságikövetelményeket, kritériumokat a közbeszerzés tárgyához igazítva kellmeghatározni, és legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükségesmértékig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Érvénytelenség elvárt árbevétel hiánya miatt

Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot akkor, ha ajánlattevő éves árbevétele az ajánlattétel évét megelőző 3 év mindegyikében sem ér el egy bizonyos összeget? (Az összeg meglehetősen magas.)
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott adatokés tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhozfűződő érdekére is – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a fenti bekezdésszerinti követelményeket pedig – a közbeszerzés becsült értékére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Hiánypótlás határideje

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultságot alátámasztó tényeket;– a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárásajánlatkérőjének nevét, székhelyét és a közbeszerzés tárgyát, illetőleg aközbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző nevét,székhelyét és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...és (7)–(8) bekezdések;– ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annakjavítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinektételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki azösszesített ellenértéket....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...kelltartalmaznia:– a szerződő felek megnevezését,– a keretszerződés előzményeinek (lefolytatott közbeszerzésieljárás), a közbeszerzés tárgyának, továbbá mennyiségének a Kbt. 50. §-ának (2)bekezdése szerinti meghatározását,– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Ingyenesség a közbeszerzésben

Kérdés: Kbt. hatálya alá tartozó intézmény a továbbiakban az épületbe beszerelt áramfejlesztő berendezés útján kívánná biztosítani az áramellátást. Az áramfejlesztő beszerelését és üzemeltetését egy cég ingyen vállalná, az intézmény az áramért fizetne. Szabályos-e ez így, vagy már a berendezést is közbeszerzés útján kell beszerezni, továbbá a közbeszerzés tárgya ilyen esetben a villamos áram, mint áru, vagy maga az áramszolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...az általa – a közbeszerzésitörvényben előírtak szerint – kiválasztott részvételre jelentkezőkkelpárbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, illetőleg a szerződés típusánakés feltételeinek – az ajánlatkérő által meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...elkészítésesorán vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el,illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatosgazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (azaz az érdekelt gazdálkodószervezet),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] ...mértékének részszempontját;– a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhetőtényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződéslényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívülpéldául:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.
1
2