Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. építési beruházásra vonatkozó rendelkezéseinekváltozása – mely 2010. szeptember 15-én lépett hatályba – több, kifejezetten azépítési beruházással kapcsolatos kérdést érint.Az építési beruházások tekintetében – a Kbt. 2009. április1-jétől hatályos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...jótállási időtartam,– teljesítési határidőteljesítése lehet.Az ajánlatkérő a fenti bekezdésben meghatározottakon túltovábbi – a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényegesfeltételeivel kapcsolatos, mennyiségileg vagy más módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Jogszabály alkalmazása építési beruházások esetén

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...határidőteljesítése lehet – (4) bekezdés a)-e) pontjai.Az ajánlatkérő az előző bekezdésben meghatározottakon túltovábbi – a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényegesfeltételeivel kapcsolatos, mennyiségileg vagy más módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Egybeszámítás műszaki lebonyolítás, ellenőrzés esetében

Kérdés: Hogyan kell helyesen alkalmazni a Kbt. egybeszámítási szabályait a műszaki lebonyolítói, műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A kérdés meglehetősen általános, ezért nehezen értelmezhető.A közbeszerzési törvény nem tesz különbséget tevékenységfajták között azegybeszámítási szabályok alkalmazásakor, hanem közbeszerzési tárgyak közöttkülönböztet. A tevékenység önmagában gyakorlatilag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Rendeltetésazonosság, felhasználás-összefüggés megállapítása a gyakorlatban

Kérdés: Hogyan kell megállapítani, hogy a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése szerinti árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások rendeltetése a c) pont szerint azonos vagy hasonló-e, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg-e?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítási kötelezettség szabályai, elvei a régi Kbt.-hez képest nem változtak. Továbbra is csak az azonos típusú közbeszerzési tárgyak (például csak az árubeszerzés tárgyainak) értékét kell egybeszámítani, és ezen belül is azon árubeszerzések, építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Egybeszámítási szabályok alkalmazása szennyvízberuházásnál

Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.
Részlet a válaszából: […] ...egymással közvetlenül összefügg [Kbt. 40. § (2) bekezdésének c) pontja], ezért tilos a törvény megkerülése céljából a közbeszerzés tárgyát részekre bontani. A Kbt. alkalmazásával azonban az építési beruházást, beszerzést nem kötelező egyszerre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük. Az ajánlatkérő nevében eljáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Rendeltetésazonosság, felhasználás összefüggése, egybeszámítás a Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan értelmezendő a Kbt. 40. § (2) bekezdés c) pontjának első (rendeltetése azonos vagy hasonló) és második (felhasználásuk egymással összefügg) fordulata? Hogyan kell értelmezni a Kbt. ún. egybeszámítási rendelkezését, milyen célt szolgál ez az előírás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése értelmében tilos a Kbt. megkerülése céljával a Kbt. 35-39. §-aiban meghatározott becslési módszert alkalmazni, valamint ilyen célból a közbeszerzést a 40. § (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani.A Kbt. 40. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.