4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre
Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
2. cikk / 4 Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága
Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
3. cikk / 4 Üzleti titok közlése referenciaként
Kérdés: Ha a referenciával kapcsolatos igényt az ajánlatkérő úgy fogalmazza meg, hogy "az előző év legjelentősebb szállításainak megnevezését kéri a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, és kifejezetten az ellenszolgáltatás összegére kíváncsi", akkor ez a követelése szabályos-e, különös tekintettel arra, ha az ajánlattevő szállításai a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, kivétel nélkül üzleti titoknak minősülnek, mert a szállítási szerződések nem közbeszerzés eredményeképpen köttettek?
4. cikk / 4 Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai
Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
