13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Egyházi személy közbeszerzés-kötelezettsége
Kérdés: Egyházi személy szeretne építési beruházást kezdeményezni 100% támogatási intenzitással. Az új szabályok alapján teljes az egyházi jogi személyek mentessége, vagy csak részleges?
2. cikk / 13 Támogatott projektek közbeszerzés-kötelezettsége
Kérdés: Változik a törvény hatálya a támogatott projektekkel kapcsolatban. Amennyiben építési beruházásra kaptam 50 millió forintot, ami nem éri el a 75%-os intenzitás mértékét, kell-e közbeszereznem? Mi a teendő abban az esetben, ha 350 millió forintot kapok?
3. cikk / 13 Költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége körében kötött szerződéseinek közbeszerzés-kötelezettsége
Kérdés: Cégünk a Kbt. 5. § (1) bek. c) pontjának hatálya alá tartozó költségvetési szerv, mely alaptevékenysége mellett az Áht. 7. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott vállalkozási tevékenységet is végez. Az egyes vállalkozási szerződésekben meghatározott vállalkozói díjból fedezzük a vállalkozási szerződés teljesítéséhez szükséges dologi kiadásokat, illetőleg vásárolunk egyéb tárgyi eszközöket. A dologi és egyéb kiadások egyes esetekben meghaladhatják a közbeszerzési értékhatárt. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége keretében kötött szerződéseire kiterjed-e a mindenkori közbeszerzési törvény hatálya?
4. cikk / 13 Közbeszerzési kötelezettség uniós támogatás felhasználása esetén
Kérdés: Ha egy mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni vállalkozó uniós támogatásban részesül, a pályázati pénz felhasználásakor vonatkozik-e rá a közbeszerzési kötelezettség? Ha igen, a Kbt. mely része alapján minősül ajánlatkérőnek?
5. cikk / 13 Képzési költségek egybeszámítása
Kérdés: Egy cég a saját dolgozóinak rendszeresen tart néhány napos továbbképzést az ország több pontján. Ehhez szállodai és éttermi-büfé szolgáltatásokra is szükség van: van, ahol csak szállodai, van, ahol csak éttermi büfé, és van, ahol mindkét szolgáltatás szükséges. Ezeket hogyan számítjuk egybe? Az egészet egybe kell számítani, vagy külön a csak szállodai, külön a csak éttermi és külön a szállodai és éttermi szolgáltatásokat, vagy külön az összes szállodai és külön az összes éttermi szolgáltatást? Ezen belül még az ország különböző pontjain szükséges szolgáltatásokat hogyan kezeljük? Mi van akkor, ha a képzés helyén (abban az épületben, ahol a képzést tartják) van büfé vagy étterem?
6. cikk / 13 Számítógép- és szoftverbeszerzés egybeszámítása
Kérdés: Ebben a költségvetési évben számítógépeket szeretnénk vásárolni. Továbbá a már meglévő számítógépek egy csoportjához speciális szoftvereket (például AutoCAD). A nemzeti közbeszerzési értékhatár megállapításához egybe kell-e számítani e vásárlásokat?
7. cikk / 13 Építési beruházások április 1-je után
Kérdés: Változott-e április 1-je után az építési beruházásokra vonatkozó szabályozás?
8. cikk / 13 Értékhatárok és jogalkotói szándék
Kérdés: Milyen jogalkotói indok lehet az értékhatárok meghatározása mögött?
9. cikk / 13 Támogatott eszközbeszerzés közbeszerzési eljárás nélkül
Kérdés: Helyesen jártunk-e el a következő esetben? Egy magánszemélyek által alapított egyesület pedagógiai intézetet működtet, amely HEFOP-pályázatot nyert, amit az Európai Unió és a magyar költségvetés 100 százalékban támogat. A pályázat keretében eszközbeszerzésre 2006 augusztusában került sor, értéke bruttó 17,8 millió forint volt. A becsült érték meghatározása után megállapítottuk, hogy az eljárást a nemzeti értékhatár alatti beszerzések szerint kellene lebonyolítanunk. Ebben az eljárásrendben azonban a Kbt. 293. §-ának b) pontja szerint eszközbeszerzésre nem kell eljárást indítani, ha az ajánlatkérő nem tartozik a törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők közé, mivel csak az uniós támogatás megléte miatt került volna a beszerzés a közbeszerzés hatálya alá. A fentiek miatt a versenyszabályok betartása mellett – három ajánlat bekérése – dokumentált közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül szereztük be az eszközöket. Megfelelt-e ez így a hatályos közbeszerzési törvénynek?
10. cikk / 13 Építési beruházásokkal kapcsolatos gyakorlati problémák
Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés szerint 2003-ban elkészült egy "Út, járda és kerékpárút" építés-beruházás tárgyú munka. Az utak részleges használatbavétele megtörtént. Az építés megkezdése előtt, az építéssel érintett magántulajdonú ingatlanok kisajátítását az ajánlatkérő lefolytatta. Három ingatlantulajdonossal a kisajátítási eljárás a mai napig nem fejeződött be. Ezen ingatlanok előtt a járda és kerékpárút egy-egy szakasza nem épülhetett meg a kivitelezés ideje alatt. Várhatóan 2007 évben az ingatlanok kisajátítása megtörténik, a hiányzó járda- és kerékpárút-szakaszok megépíthetők lesznek. Az építés költsége nettó 6 M Ft lesz. A szerződő felek 2003. évben a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést teljesítettnek nyilvánították. Utalás a hiányzó járda- és kerékpárútszakaszok későbbi megépítésére, amely kötelezné a kivitelezőt, nem történt. Kérdéseim a következők: 1. A munka elvégzését meg lehet-e rendelni közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül, a régi kivitelezőnél? 2. Ha nem, akkor milyen eljárást kell lefolytatnia az ajánlatkérőnek? 3. Egybe kell-e számítani ezt az építés-beruházási munkát az ajánlatkérő 2007. évi út- és járdaépítési feladataival? 4. Hogyan biztosítható a garanciális és szavatossági jogok érvényesítése az ajánlatkérő részéről, ha más kivitelező végzi el a hiányzó útszakaszok megépítését?
