Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése szerint, amennyibenjogorvoslati eljárás indul, az ajánlatkérő nem kötheti meg a szerződést az ügyérdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatmeghozataláig, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...a kérelem e törvényben meghatározott adatait [396. § (1)bekezdés f) pont], a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatát, aközbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát és a szerződés megkötésétengedélyező végzését [332. § (4) bekezdés]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Kbt.-változások október 1-jétől

Kérdés: Milyen főbb Kbt.-szabályok változnak 2009. október 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...a kérelem etörvényben meghatározott adatait [396. § (1) bekezdés f) pont],ib) aKözbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatát, a közbeszerzési ügybefejezését eredményező határozatát és a szerződés megkötését engedélyezővégzését [332. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
Részlet a válaszából: […] ...jogorvoslati eljárás vonatkozásában akérelem törvényben meghatározott adatait, – a döntőbizottság érdemi határozatát, – a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát ésa szerződés megkötését engedélyező végzését, adott esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

"Vesztes" ajánlattevő iratbetekintési joga

Kérdés: Kell-e iratbetekintési jogot adni az érvényes, de nem nyertes ajánlatot benyújtó ajánlattevő részére? Mi ennek a módja?
Részlet a válaszából: […] ...jogot a Döntőbizottság előtti eljárásbana Kbt. 337. §-a szabályozza (1)-(5) bekezdéseiben, a következők szerint:– a közbeszerzési ügy kérelmezője (az eljárástkezdeményező), az ellenérdekű ügyfél, továbbá ezek képviselője és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Ajánlatkérői iratbetekintés

Kérdés: Kötelezhet-e engem – mint ajánlatkérőt – iratbetekintésre az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 73. §-a értelmében az ajánlatkérő az érvényesajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertesajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről akérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...titok megőrzése miatt feltétlenül szükséges. A 337. § (1) és (2) bekezdése a kérdéskörben akkéntrendelkezik, hogy a közbeszerzési ügy kérelmezője (az eljárást kezdeményező),az ellenérdekű ügyfél, továbbá ezek képviselője és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...szerint fogalmaz:– a Közbeszerzési Döntőbizottság ötvenezer forinttólötszázezer forintig terjedő eljárási bírsággal sújthatja a közbeszerzési ügyrészvevőjét, ha hamis adatot közöl, illetőleg az ügy elbírálása szempontjábóllényeges adatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Jelentkezés a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe

Kérdés: Milyen – elsősorban gyakorlati – szempontokat kell figyelembe venni a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe történő felvétel iránti kérelem kitöltésekor?
Részlet a válaszából: […] ...c) és d) pontjaiban foglalt feltételek (azaz: aközbeszerzési tanácsadói feladatainak ellátására tartósan képtelenné válik,illetőleg közbeszerzési ügyben jogerős határozattal megállapították, hogy ahivatalos közbeszerzési tanácsadó ilyen minőségében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Közbeszerzési gyakorlat a jogi szabályozásban

Kérdés: Mi tekinthető közbeszerzési gyakorlatnak a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység vonatkozásában, és hol találhatók meg az erre vonatkozó előírások?
Részlet a válaszából: […] ...feladatok ellátására irányuló munkavégzés; a közbeszerzési biztosként végzett tevékenység; a Közbeszerzési Döntőbizottság által a közbeszerzési ügyben hozott érdemi határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló per elintézésében a bíróként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.
1
2