11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 EKR által küldött automatikus levelek joghatása
Kérdés: Ajánlattevőként egy kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban első helyen álltunk, azonban – valamilyen oknál fogva – nem kaptunk az EKR-ből e-mail-értesítést arról, hogy a közzétett alkalmasság igazolására igazolásokat kell benyújtanunk. Ezt a kötelezettségünket most vettük észre az EKR-ben való vizsgálódáskor. Mit tehetünk?
2. cikk / 11 Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt
Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
3. cikk / 11 Felhívás alkalmasság igazolására hamis adatszolgáltatás fennállásának kizárása érdekében érvénytelen ajánlat esetén
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2020. június 17-i számában a 4518. szám alatt megjelent kérdésre adott válasz értelmezhető úgy, hogy amennyiben a hiánypótlás során az ajánlattevő benyújtja az alkalmasságot igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak, nem egyértelműek, abban az esetben hiánypótlásra, felvilágosításnyújtásra kell felhívni az ajánlattevőt akkor is, ha ajánlata egyébként – például az említett 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján – érvénytelen, annak érdekében, hogy egyértelműen kizárjuk az esetleges hamis adatszolgáltatás fennállását?
4. cikk / 11 Hiánypótlás elrendelésének feltétele
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő három részre bontotta eszközbeszerzését. Az egyik ajánlattevő ajánlatában következetesen felcserélte az 1. és a 2. részt, így a felolvasólapon az 1. részre 6 millió forint, míg a 2. részre 1 millió forint ajánlatot tett, melyet az ajánlatában tételes árajánlattal alá is támasztott, vagyis az ajánlattevő ajánlatán belül nem volt ellentmondás. A tételes árajánlatból egyértelműen kiderül, hogy a részeket az ajánlattevő felcserélte, vagyis az 1. részre irreálisan magas ajánlatot, míg a 2. részre aránytalanul alacsony megajánlást tett, mindkét rész esetében helytelen műszaki tartalommal. Az ajánlatkérő a hibát úgy orvosolta, hogy hiánypótlásban felkérte a hibázó ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a felolvasólapot és a tételes árajánlatokat a megfelelő részek megjelölésével. Az ajánlattevő a hiánypótlást teljesítette, mind az árat, mind a tételes ajánlatot benyújtotta a helyes részekhez egyébként változatlan tartalommal, így ajánlata érvényes és nyertes is lett, vagyis a hiánypótlás nagymértékben befolyásolta az ajánlattevők között kialakult sorrendet. Helyesen járt-e el az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő?
5. cikk / 11 Érvénytelen ajánlat elektronikus licitnél
Kérdés: Elektronikus licitnél a következőt olvasom a dokumentációban: nem érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be, vagy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést. Hogyan írhatja elő ezt az ajánlatkérő?
6. cikk / 11 Elkésett ajánlatok "kezelése" az új közbeszerzési szabályok szerint
Kérdés: Az új közbeszerzési szabályok alapján hogyan kezelendők az elkésett ajánlatok? Betekinthet abba más ajánlattevő? Visszakérhetjük azt az ajánlatkérőtől?
7. cikk / 11 Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája
Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
8. cikk / 11 Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meddig módosítható az ajánlat?
9. cikk / 11 Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
10. cikk / 11 Értelmezési problémák részekre történő ajánlattételi lehetőség esetén
Kérdés: Ellenőrzési munkánk kapcsán merült fel problémaként az alábbi jogértelmezési kérdés. A Kbt. 50. §-a alapján az ajánlatkérő biztosítja a részekre történő ajánlattételt. Az első kérdés, hogy az ajánlatkérő ennek megfelelően értékelheti-e külön-külön úgymond "közbeszerzési eljárásként" a részajánlatokat, vagy az eljárás kizárólag a részajánlatok együttes értékelése alapján lesz eredményes, illetve eredménytelen? A közbeszerzési eljárás alapját álláspontom szerint a beszerzésre meghatározott teljes mennyiség adja, így – még ha biztosított is a részajánlattétel lehetősége – az eljárás eredményessége csak akkor állhat be, ha a teljes mennyiségre érkezett érvényes ajánlat, illetve a teljes mennyiségre elegendő pénzügyi kerettel rendelkezik az ajánlatkérő. A Kbt. 92. §-a szerinti esetekben az eljárás eredménytelen lesz. A kérdés, hogy amennyiben például valamely részre nem nyújtottak be ajánlatot, akkor kihirdethető-e az eljárás eredménye a többi rész vonatkozásában, illetve ha az ajánlatkérőnek valamennyi részre vonatkozóan benyújtott ajánlatok alapján nincs kellő fedezete, akkor valamely rész tekintetében hirdethet-e ki eredménytelenséget, és a többi rész vonatkozásában eredményességet? Egyúttal kérem szíves tájékoztatásukat az álláspontjuk alátámasztására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről!
