A bírságmegállapítás szempontjai jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Mi alapján dönt a jogorvoslati fórum, amikor a bírságot megállapítja? (Több olyan esetet látunk, amikor azonos jogsértést másként bírál el, és nem minden esetben indokolható mindez a becsült érték különbségével.)
Részlet a válaszából: […] ...az eset összes körülményét, így különösen–a jogsértés súlyát,–a közbeszerzés tárgyát és értékét,–jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását,–a közbeszerzési törvénybe ütköző magatartásnak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Támogatott projektek közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Változik a törvény hatálya a támogatott projektekkel kapcsolatban. Amennyiben építési beruházásra kaptam 50 millió forintot, ami nem éri el a 75%-os intenzitás mértékét, kell-e közbeszereznem? Mi a teendő abban az esetben, ha 350 millió forintot kapok?
Részlet a válaszából: […] ...építésére vonatkoznak.A fentiekben hivatkozott, 5. § (2) bekezdés szerint a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Teljes árbevétel meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk "teljes árbevétel" alatt? Az eredménykimutatásban szereplő "Értékesítés nettó árbevételét", vagy valamennyi, az eredménykimutatásban szereplő bevételt (értékesítés nettó árbevétele, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek)? A számviteli törvényben nem szerepel ez a fogalom. Melyik jogszabályban találjuk a "teljes árbevétel" definícióját?
Részlet a válaszából: […] ...a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékét elérő teljes árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...az értelmező rendelkezéseket tartalmazó 4. §-ának 35. pontjában,amely jogszabályhelyben foglaltak szerint a tárgyalásos eljárás olyanközbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa – a közbeszerzésitörvényben előírtak szerint – kiválasztott egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányuló eljárás

Kérdés: 28 millió forint becsült értékű ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk, ha igen, akkor azt milyen eljárási rezsimben tegyük meg, és milyen beszerzési tárgynak minősítve (szolgáltatás vagy árubeszerzés) – tekintettel arra is, hogy szolgáltatásként már meghaladtuk a nemzeti értékhatárt, míg árubeszerzésként még nem értük el a nemzeti értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 242. §-a a közösségi szabályozásnálszigorúbban és attól eltérően szabályoz, amikor (2) bekezdésében így fogalmaz:az árubeszerzésre a törvény 24. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogyárubeszerzésnek minősül az ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Egybeszámítás műszaki lebonyolítás, ellenőrzés esetében

Kérdés: Hogyan kell helyesen alkalmazni a Kbt. egybeszámítási szabályait a műszaki lebonyolítói, műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...alapján több – egyenként a közösségiértékhatárt el nem érő értékű – beszerzési tárgy együttes értéke miatt efejezet szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minősül e törvénymegkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Nyilatkozat mint igazolási mód egyszerű eljárásban

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő "Egyszerű közbeszerzési eljárás" esetében az ajánlatot adó 10 százalék feletti alvállalkozóira vonatkozóan elegendő-e a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatadónak csak nyilatkozatot adni a Kbt. 60. §-ának (1), a 61. §-ának (1) és a 62. §-ának (1) bekezdésében foglalt igazolások, nyilatkozatok, cégkivonat helyett? Nem egyértelmű számunkra, hiszen a Kbt. 63. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy "Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója az (1) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni a 60. § (1) bekezdésének e) pontja ... szerinti igazolását arról, hogy... Ehhez képest mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő a Kbt. 299. §-ának (3) bekezdése értelmébenaz ajánlattételi felhívásban a kizáró okokat is meghatározhatja. Ebben azesetben kizárólag a 60-62. §-okban foglalt kizáró okokat lehet előírni. Akizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Közbeszerzési referensi tevékenység szakmai feltételei

Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?
Részlet a válaszából: […] ...a változások nyomonkövetése, akkor a szakembernek – a rendelet értelmében – képesnek kell lennie – a közbeszerzési, valamint a közbeszerzési eljárásbanalkalmazandó egyéb jogszabályok – így különösen a Polgári Törvénykönyvről, aközigazgatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.