GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...és mérlegelnie az esetleges verseny tisztaságának sérelmét. A kezdeményező rögzítette, hogy az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy a közbeszerzési eljárás egésze alatt megfelelő gondossággal járjon el, és elkerülje a verseny tisztaságának sérelmét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Hirdetményi információk csökkenése

Kérdés: A 2020-ban hatályba lépő módosítás indokolása azt írja, hogy kevesebb információt kell adni a hirdetményben, de én nem találom, hogy ez miből következik. Például olyan hasznos dolgokat, mint a FAKSZ lajstromszáma, kell-e közölnöm továbbra is?
Részlet a válaszából: […] ...az "az eljárást megindító felhívásban" szövegrész helyébe az "a közbeszerzési dokumentumokban" lép. Ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé tette a részekre történő ajánlattételt, az eredménytelenség az eljárásnak csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

65%-os szabály eltörlésének hatása keretmegállapodásra és előminősítésre

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás esetében is meg kell maradnia a 65%-os szabálynak a már megkötött szerződéseknél a jogszabályváltozásra figyelemmel, vagy lehetőség van módosításra? Mi a helyzet előminősítés esetében?
Részlet a válaszából: […] ...módosító törvény 48. §-a szerint a Kbt. 138. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy – ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet a válaszából: […] ...veszteségek kockázatának elkerülését.A döntés során a nemzeti jogorvoslati fórum nem feltételezte azt, hogy a felek tevékenysége a közbeszerzési eljárási szabályok megkerülésére irányult.A regionális bíróság eredetileg megállapította, hogy az egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezéseket kell áttekinteni, amelyeket a Kbt. 137. §-a tartalmaz.A 137. § (1) bekezdése szerint semmis a szerződés, ha– azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg;– hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás eredményeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik az olyan ajánlattevő közbeszerzési eljárásban való kizárásának lehetőségéről, amely ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság a szerződés megkötésétengedélyezi.A szerződés érvényben maradása abban az esetben, hajogorvoslat is indult az adott közbeszerzési eljárás eredménye ellen, számosmás körülménytől is függ.Ilyen körülmény például az, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Kbt.-változások – 2010

Kérdés: Az idei évben milyen időpontokkal és mely részében (részeiben) változott a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...1-jénlépett hatályba, a semmisségre vonatkozik, az alábbiak szerint.Semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha– azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttékmeg;– a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok[96/B....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

"Egységes per"

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott perrekizárólag akkor kerülhet sor, ha a szerződés érvénytelenségének megállapításátazért kérik, mert– azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttékmeg,– a felek a szerződéskötési moratóriumra [96/B. § (4)bekezdése, 99...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Keretmegállapodás egy ajánlattevővel

Kérdés: Mikor lehet egy ajánlattevővel keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. szerint úgynevezettkeretmegállapodásos eljárás során köthető. Az eljárás első részébenlebonyolított közbeszerzési eljárás eredményeként létrejövő keretmegállapodásalapján még nincs lehetőség a teljesítés megkezdésére....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
1
2