Az ajánlatkérő kötöttsége a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az ajánlatkérő később, egy esetleges jogorvoslati eljárás során kiegészítheti-e a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglalt jogszabályi és ténybeli indokokat újabbakkal, áttérhet-e más indokokra a szerződésmódosítás körében, avagy teljes egészében kötve van a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz? Hivatkozhat-e az ajánlatkérő a szerződésmódosítás okaként arra, hogy a szerződés megkötésére a tervezettnél későbbi időpontban került sor?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 141. §-a egyértelműen rögzíti, hogy milyen okból kerülhet sor a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítására, és hogy az ajánlatkérőnek ebben az esetben hogyan kell eljárnia, milyen magatartást kell tanúsítania. A 141. § (7)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Szerződésmódosítás több jogalapon

Kérdés: Mi a követendő megoldás akkor, amikor több jogalapja is lehet a szerződésmódosításnak? Hogyan kell eljárni? Mindenképpen kell választani egyet?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazza.A 141. § (2) bekezdés alapján szerződés – a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül – új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése – vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...ahol az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni vagy ajánlatot tenni, vagy a változást figyelembe véve az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára – Kbt. 76. § (3) bekezdésének b) pontja.Az alkalmassági követelmények a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Alvállalkozói kifizetésekkel kapcsolatos szerződésmódosítási kötelezettség

Kérdés: Az új alvállalkozói kifizetésre vonatkozó változást kötelező alkalmazni, tehát gyakorlatilag minden szerződést módosítanunk kell?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezései között a fenti, 135. § (3) bekezdését, melyet a Mód1. tv. hatálybalépését követően megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárásokra közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre és az azokkal kapcsolatban indított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Az egybeszámítási szabály értelmezésében vannak-e előremutató jogorvoslati esetek a hatályos törvény gyakorlati alkalmazására vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...D. 627/2012-es ügyben a Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmezettnek azt az álláspontját, miszerint nem volt köteles a közbeszerzési eljárás lefolytatására, mert az egyes építési munkák értéke nem érte el a hatályos szabályozás szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatában – kifejezetten és elkülönítettmódon, mellékletben – közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalátmegtilthatja. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésengedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...a jogalkotó beépítette aKbt.-be. Lényeges, hogy a törvény rendelkezéseit a hatálybalépése utánmegkezdett közbeszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötöttszerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatbankérelmezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Kérelem hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre

Kérdés: Milyen szempontokat kell figyelembe venni a gyakorlatban a hivatalos közbeszerzési tanácsadói kérelem benyújtásakor?
Részlet a válaszából: […] ...az IM rendelet 1-3. §-a szerinti közbeszerzésigyakorlattal rendelkező kérelmezőknek igazolniuk kell a rendeletbenmeghatározott számú közbeszerzési eljárással összefüggésben végzettközbeszerzési tevékenységet a 8. § szerinti tartalommal. A rendelet 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Kirívó, lehetetlen tartalmi elemek az ajánlatban

Kérdés: Mi a gyakorlati haszna a Kbt. 86-87. §-ainak?
Részlet a válaszából: […] ...a fenti rendelkezések – mint arra már korábbi számunkban is utaltunk – összhangban állnak a Kbt. két alapelvével, miszerint a közbeszerzési eljárásban – a szerződéskötési szakban is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.