Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...-közbeszerzést legfeljebb két közbeszerzésre lehet szétbontani. A nagyobb értékűközbeszerzésre akkor is a IV. vagy V. fejezet szerinti közbeszerzési eljárástkell lefolytatni, ha becsült értéke nem éri el a közösségi értékhatárt. Akisebb értékű közbeszerzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatában – kifejezetten éselkülönített módon, mellékletben – közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalátmegtilthatja. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésengedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...köteles közzétenni honlapján – Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése.Tehát a teljes szerződés közzététele kötelező aközbeszerzési eljárást követően – honlapon akkor, ha azzal ajánlatkérőrendelkezik –, melynek során figyelemmel kell lenni a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...az értelmező rendelkezéseket tartalmazó 4. §-ának 35. pontjában,amely jogszabályhelyben foglaltak szerint a tárgyalásos eljárás olyanközbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa – a közbeszerzésitörvényben előírtak szerint – kiválasztott egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Élelmiszer-beszerzés problémái

Kérdés: Költségvetési szerv élelmiszer-beszerzését készül közbeszereztetni. Az éves élelmiszer-beszerzések összege szűken (nettó 10 millió forint) meghaladja az egyszerű közbeszerzés értékhatárát. A beszerzések nyolc árucsoportra oszlanak, amelyek értéke egyetlen termékcsoport esetében sem éri az értékhatárt. Ha a Kbt. 40. §-ában foglaltakat szigorúan értelmezi az intézmény, akkor természetesen van olyan cég, amely az összes árucsoportot tudja (alvállalkozóval együttműködve) szállítani, csak kérdés, hogy a megfelelő minőségben-e, illetve a szállításra vonatkozó élelmiszer-biztonsági előírásokat betartva-e. Problémáink a következők: – Hogyan kell értelmezni a Kbt. 40. §-ában foglaltakat az élelmiszer-beszerzés kapcsán? – A Kbt. megkerülésének számít-e, ha termékcsoportonként [vagy a legkényesebb (például húsárut) terméket külön kezelve] szétbontják a beszerzést, és nem folytatnak le közbeszerzést? – Milyen árucsoportokat kell kötelezően egybeszámítani a becsült érték meghatározása során? Mindet? Egyiket sem? – Ha kimutatható (számításokkal alátámasztható), hogy a közbeszerzés a különféle lebonyolítói, szerkesztői díjakat figyelembe véve nem hoz megtakarítást, ráadásul a minőség romlásával jár, akkor ellátási érdekből lehet-e mellőzni a közbeszerzést?
Részlet a válaszából: […] ...kérdezőlogikusan gondolkodik, ugyanakkor a közbeszerzési eljárás lebonyolításánakkötelezettsége egyben nem jelenti azt, hogy minden egybeszámított tárgyat egyeljárásban is kellene beszerezni. A Döntőbizottság, valamint a KözbeszerzésekTanácsa ugyan nem kötelező érvényű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.