19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Tervező összeférhetetlensége
Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?
2. cikk / 19 Tervezői összeférhetetlenség
Kérdés: A Kbt. 25. §-ának (3) bekezdése alól speciális kivételt biztosít az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. Korm. rendelet 18. §-a. A Kbt. 3. §-ának 21. pontja alapján közbeszerzési dokumentumnak minősül a műszaki leírás, valamint a kiegészítő tájékoztatás is. A Fővárosi Bíróság 13.K.30.015/2010/55. számú ítélete indokolása szerint: "csak az adott közbeszerzéssel közvetlenül összefüggő előkészítő cselekmények, az adott eljárás felhívásának és dokumentációjának elkészítésében való közvetlen konkrét részvétel képezheti az összeférhetetlenség alapját". A tervezői közreműködési kötelezettség a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban járhat-e ezek alapján egyértelmű többletinformációval, tényleges versenyelőnnyel, összeférhetetlenséggel?
3. cikk / 19 Tervező összeférhetetlensége
Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
4. cikk / 19 Megfelelés közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentáció részét képező szerződéstervezetben azt szerepelteti, hogy az ajánlattevő (illetve a szerződés megkötésekor a vállalkozó) kijelenti, hogy rendelkezik a tevékenysége folytatásához szükséges összes hatósági és egyéb engedéllyel. Ez utóbbi hiánya súlyos szerződésszegés, és a megrendelő jogosult egyoldalú nyilatkozattal a szerződést megszüntetni, azonnali hatállyal. Ugyanez a helyzet, ha a vállalkozó egy adott kormányrendelet feltételeinek nem felel meg. Kérdésünk, hogy ez hogyan értendő? Ha igazolja e feltételek meglétét az ajánlattevő, akkor ez a rendelkezés milyen célt szolgál? Ugyanis e feltételek hiányában az ajánlattevő meg sem felelne a felhívás szerinti alkalmassági követelményeknek.
5. cikk / 19 Szabvány kihatása a dokumentáció tartalmára
Kérdés: Ha a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan létezik például európai szabvány, nemzeti szabvány stb., az mennyiben befolyásolja a dokumentáció tartalmát?
6. cikk / 19 Összeférhetetlenség építési beruházások esetében
Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
7. cikk / 19 Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás
Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
8. cikk / 19 Közbeszerzések központi lebonyolítása
Kérdés: Mit jelent a közbeszerzések központi lebonyolítása?
9. cikk / 19 Kbt. márciusi változásai
Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
10. cikk / 19 Kivételi kör építési beruházásoknál
Kérdés: Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló kormányrendelet 7. §-a szerint építőipari kivitelezési tevékenységre irányuló építési beruházás esetén az ajánlatkérőnek a dokumentációt – a 3. § (3)–(6) bekezdésében foglaltak kivételével – azokban az esetekben is legalább az 1. számú melléklet szerinti tartalommal kell elkészítenie, amelyekben a Kbt. egyébként nem teszi kötelezővé a dokumentáció készítését. A kormányrendelet 3. § (4) bekezdése – "vízi létesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatkérés vízjogi létesítési engedély beszerzésére, kivitelezési terv elkészítésére, valamint kivitelezésére együttesen is vonatkozhat" – a fenti kivételi körbe tartozik. Mit értünk vízi létesítmény meghatározás alatt?
