Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...annak tényét, hogy a közbeszerzés részekből áll-e. Amennyiben igen, a rendszer az egyes részekhez alszámot és felületet generál, a közbeszerzési eljárás azonban továbbra is egy azonosító szám alatt folyik. Az ajánlattételt követően a részekre bontott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

25%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt szervezet vizsgálata közszolgáltatói in-house szerződésnél

Kérdés: A Kbt. 12. §-ának (4) bekezdése alapján a 25%-os mérték értelmezése egyedileg vagy együttesen történik?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet e harmadik szervezet kiválasztására az 5. § (4) bekezdése alapján közbeszerzési eljárást folytat le. Az (1) bekezdés szerinti kivétel alkalmazása csak akkor kötött az előbbi feltételhez, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...ahol az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni vagy ajánlatot tenni, vagy a változást figyelembe véve az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Alvállalkozói teljesítés korlátja építési beruházásoknál

Kérdés: A Kbt. tavalyi módosítása eltörölte a 65%-os alvállalkozói teljesítési korlátot építési beruházások esetén. Miért volt erre szükség? A korábbi szerződésekre milyen hatással van ez a változás?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének utolsó két mondatát, mely bekezdés tartalma a módosítás hatálybalépésétől az alábbi:A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy – ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőkkel.Az elektronikus katalógus, mint a DBR-hez hasonló sajátos beszerzési módszer, kifejezetten utal a DBR adta lehetőségekre a közbeszerzési eljárások során – Kbt. 109. §-ának (10) bekezdése. A Kbt. 109. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Hiánypótlás elrendelésének feltétele

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő három részre bontotta eszközbeszerzését. Az egyik ajánlattevő ajánlatában következetesen felcserélte az 1. és a 2. részt, így a felolvasólapon az 1. részre 6 millió forint, míg a 2. részre 1 millió forint ajánlatot tett, melyet az ajánlatában tételes árajánlattal alá is támasztott, vagyis az ajánlattevő ajánlatán belül nem volt ellentmondás. A tételes árajánlatból egyértelműen kiderül, hogy a részeket az ajánlattevő felcserélte, vagyis az 1. részre irreálisan magas ajánlatot, míg a 2. részre aránytalanul alacsony megajánlást tett, mindkét rész esetében helytelen műszaki tartalommal. Az ajánlatkérő a hibát úgy orvosolta, hogy hiánypótlásban felkérte a hibázó ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a felolvasólapot és a tételes árajánlatokat a megfelelő részek megjelölésével. Az ajánlattevő a hiánypótlást teljesítette, mind az árat, mind a tételes ajánlatot benyújtotta a helyes részekhez egyébként változatlan tartalommal, így ajánlata érvényes és nyertes is lett, vagyis a hiánypótlás nagymértékben befolyásolta az ajánlattevők között kialakult sorrendet. Helyesen járt-e el az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük a kérdés alapján, hogy a két részt teljes mértékben felcserélték, azaz nem csupán a felolvasólapok cseréje történt meg. A hiánypótlás elrendelésének feltétele a Kbt. 71. §-ának (3) bekezdése értelmében, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Eljárás elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatikai rendszer üzemzavara esetén

Kérdés: Internetprobléma miatt nem működött az árlejtés 2018 januárjában. Ebben az esetben mi a teendő? Vélhetően az ajánlatkérő hibázott. Milyen szabály, szabályok szerint kell az ajánlatkérőnek eljárnia?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet (Új Elektronikus Rendelet) hatályba léptető rendelkezése alapján a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Kötelező elektronikus közbeszerzés

Kérdés: Valóban kötelező lesz-e az elektronikus közbeszerzés bevezetése? Ha igen, akkor pontosan mikortól, mely ajánlatkérők számára, milyen értékhatártól, milyen eljárási cselekményekre, és ki fogja szolgáltatni azt?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerűsíthetik a szerződések közzétételét, és növelhetik a közbeszerzési folyamatok hatékonyságát és átláthatóságát. A közbeszerzési eljárásokban ezeknek kell a kommunikáció és az információcsere általánosan használt eszközeivé válniuk,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Dokumentum szerkezetének megváltoztathatósága keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Ha az ajánlatkérő katalógust kért be, de a katalógus felépítése változik, és keretmegállapodásos eljárásban vagyunk, akkor van-e lehetőség a katalógus felépítésén változtatni az esetben, amikor az ajánlatkérő újraversenyeztet?
Részlet a válaszából: […] ...ismételten benyújthassák elektronikus katalógusaikat [109. § (6) bekezdés a) pont].A Kbt. 109. §-ának (1) bekezdése szerint ha egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a 41. § (3) bekezdése alapján kötelezővé teszi az elektronikus kommunikációs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének aránya

Kérdés: Előírhatom-e az 50 százalékos szabály alkalmazása mellett, hogy azokra az ajánlattevő nem vehet igénybe kapacitást nyújtó szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...maximumát, de a köztudatba 50 százalékos szabályként vonult be, ami 2017. január 1. napját megelőzően így szólt:A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy – ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.
1
2
3
5