Aránytalanul alacsony ár megállapítása miatti felelősség

Kérdés: Kinek a felelőssége az aránytalanul alacsony ár megállapítása, pontosabban kinek kell több információt szolgáltatnia, előrelátóbbnak lennie? Az ajánlatkérőnek, aki sokszor kérdez, vagy az ajánlattevőnek kell kitalálnia, mit akarnak tőle kérdezni?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalása teljes biztonsággal megalapozott, alátámasztott."Az indokolás objektivitásának megteremtése az ajánlattevő feladata, mivel a közbeszerzési eljárás megnyerésének célja tükrében az ő érdekkörébe tartozik, hogy olyan tényszerű adatokat, dokumentumokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatában – kifejezetten éselkülönített módon, mellékletben – közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalátmegtilthatja. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésengedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...előre nem látható ok következtében – beállott körülmény miatta szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésmódosítása esetében tehát a felek szerződési autonómiája – szemben más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Szerződés teljesíthetetlensége irreálisan alacsony ár miatt

Kérdés: Mit lehet tenni, ha a helyi és speciális körülmények ismeretében látható, hogy a nyertes biztosan nem tudja majd az általa ajánlott ár alapján a közbeszerzés tárgyára irányuló megállapodást jogkövető magatartással reálisan és szakszerűen teljesíteni? Például az ajánlatban megadott óraszám ismeretében a díj jelentősen alatta marad a minimálbérnek.
Részlet a válaszából: […] ...felmérés, költségszámítás alapján korrekt, teljesíthető ajánlatot adtak, és szakértelmük alapján úgy ítélik meg, hogy az adott közbeszerzési eljárásban kötött szerződést – az eljárás tárgyára tekintettel – csak ilyen feltételekkel lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Kirívó, lehetetlen tartalmi elemek az ajánlatban

Kérdés: Mi a gyakorlati haszna a Kbt. 86-87. §-ainak?
Részlet a válaszából: […] ...a fenti rendelkezések – mint arra már korábbi számunkban is utaltunk – összhangban állnak a Kbt. két alapelvével, miszerint a közbeszerzési eljárásban – a szerződéskötési szakban is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.