15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására
Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?
2. cikk / 15 A szerződést kötő másik fél részéről kiadott igazolás kezelése
Kérdés: Milyen esetben szükséges a szerződést kötő másik fél részéről kiadott/általa aláírt igazolás benyújtása? A kérdés elsősorban arra vonatkozik, hogy van-e különbség arra vonatkozólag, hogy a szerződést kötő másik fél a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet, vagy egyéb szervezet?
3. cikk / 15 Eljárás referencialevél alaki hibája esetén
Kérdés: Cégünk egy pályázathoz a testvérvállalatát jelölte meg kapacitást nyújtó szervezetként a szakmai alkalmasság tekintetében. Az ok: a rendelkezésre álló referencialevelek nem darabszámot tartalmaznak, hanem értéket, de a pályázatban darabszámot adnak meg minimum alkalmassági követelményként. Tehát a referencialevelünk alakilag nem fog megfelelni, nincs idő másik beszerzésére. Szükséges-e a testvérvállalatot alvállalkozóként is megjelölni? Mi magunk is képesek vagyunk a teljesítésre, a testvérvállalatra csak a referencia miatt van szükség (náluk rendelkezésre áll olyan, ami a darabszámokat is tartalmazza). Esetleg induljunk egyedül, és a rendelkezésre álló, összeget tartalmazó referencialevélről nyilatkozzuk le, hogy az darabszámban meghaladja a megadott minimumot?
4. cikk / 15 Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása
Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
5. cikk / 15 Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől
Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
6. cikk / 15 "Saját" referencia
Kérdés: Az alkalmasság körében építési beruházás esetén kizárólag a korábbi szerződő partnerem adhat referenciát, vagy magam is benyújthatok referencianyilatkozatot korábbi szerződések teljesítéséről? Ha igen, ezt milyen feltételekkel fogadja el az ajánlatkérő?
7. cikk / 15 Tervezői összeférhetetlenség, szerzői jogok sérelme
Kérdés: Kivitelezési projektek pályázata során gyakran képezi a vállalkozó feladatát a projekt kiviteli terveinek elkészítése is, oly módon, hogy a pályázathoz a már meglévő engedélyezési terveket bocsátja rendelkezésre az ajánlatkérő. Amennyiben a műszaki szakmai alkalmassághoz feltétel, hogy a pályázó rendelkezzen megfelelő gyakorlattal bíró tervezővel, aki más szervezet kapacitásaira támaszkodva kerül bevonásra az alkalmassághoz, összeférhetetlennek minősül-e a pályázathoz rendelkezésre bocsátott engedélyezési terveket készítő tervező bevonása? Ha igen, és csak más tervező vonható be, mint alkalmasságot igazoló szervezet – és mivel a törvény értelmében a bevonás módjáról nyilatkozni kell, célszerűen egyúttal alvállalkozóként is megjelölésre kerül –, nem sérti ez az eredeti tervező szerzői jogait?
8. cikk / 15 Referenciakövetelmények előírásának korlátja
Kérdés: Kérhet-e az ajánlatkérő a felhívás feladását megelőző öt évre visszamenőlegesen referenciát?
9. cikk / 15 Referencia alapját képező szerződések
Kérdés: Referenciaként csak olyan munka nyújtható be, melyet közbeszerzési szerződés alapján végzett el az ajánlattevő? Vagy lehetőség van arra, hogy egy "civil" partner adjon referenciát a közbeszerzési eljáráshoz?
10. cikk / 15 Korábbi évek teljesítésének igazolása
Kérdés: Nemzeti eljárásrendben van-e lehetősége az ajánlatkérőnek előírni, hogy az ajánlattevőnek az előző három év szállításait – 310/2011. Korm. rend. 15. § (1) bekezdésének a) pontja – kötelezően a szerződést kötő másik fél által adott nyilatkozattal (referenciaigazolás) kelljen igazolnia, vagy a kormányrendelet 16. §-ának (5) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az ajánlattevő maga választhat a saját nyilatkozat, illetve a szerződést kötő másik féltől származó nyilatkozat között, és az ajánlatkérő mindkettőt köteles elfogadni?
