Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő számára, hogy a csoport felbomlását követően e csoport helyébe lépjen, és saját nevében részt vegyen a tárgyalásos közbeszerzési eljárásban, feltéve, hogy bebizonyosodik egyrészről, hogy ez a gazdasági szereplő önállóan megfelel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Vészhelyzeti közbeszerzési kormányrendelet alkalmazhatósága

Kérdés: Önkormányzatként alkalmazhatom-e vészhelyzetre hivatkozással a Kbt.-től eltérő kormányrendeleti szabályokat, és ha igen, akkor ez vonatkozik-e a már korábban megkötött keretszerződésemre, valamint kötelező-e arra alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...szeptember 19-én, a Magyar Közlöny 152. számában jelent meg a közbeszerzési eljárás veszélyhelyzeti eltérő szabályairól szóló 357/2022. kormányrendelet (Vészhelyzeti közbeszerzési Korm. rendelet).A Vészhelyzeti közbeszerzési Korm. rendelet eltérésre ad lehetőséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Előzetes piaci konzultációs kötelezettség

Kérdés: A 63/2022. kormányrendelet alapján az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt kötelező az előzetes piaci konzultáció lefolytatása. Ez alapján jól értelmezem, hogy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás megindítását megelőzően nem szükséges előzetes piaci konzultációt lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti, az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő köteles a Kbt. 28. § (4) bekezdése szerinti előzetes piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Keretmegállapodás indítása a Kbt. 115. §-a szerinti eljárással

Kérdés: Lehet-e a 115. § szerinti eljárással keretmegállapodást indítani?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus árlejtés lefolytatásával is történhet, ha ez utóbbi lehetőséget az ajánlatkérő a keretmegállapodásban és a megelőző közbeszerzési eljárásban az eljárást megindító felhívásban kikötötte.Véleményünk szerint a jogalkotói szándék nem az volt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzététele

Kérdés: A D. 417/2020. számú döntésben szerepel az a tényállás, amiért az ajánlatkérő bírságot kapott a következők szerint: "A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő nem tett eleget a Kbt. 103. § (5) bekezdésében rögzített követelménynek azzal, hogy a szerződéskötést megelőzően nem, csak azt követően, két évvel később tett közzé önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt." Ez pontosan milyen hirdetmény, amelyet az ajánlatkérő ezek szerint nem tett közzé? Kire nézve kötelező a közzététel?
Részlet a válaszából: […] ...szól:Az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást (9-14. §, 111. §), mert úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Iratbetekintés és tájékoztatási kötelezettség a Kbt.-ben

Kérdés: Az uniós irányelvekben nem látom azt a szigorú üzenetet, hogy az ajánlattevők tudomására kell hozni mindent, ami alapján megtudják, miért nem nyertek egy adott közbeszerzési eljárásban. Ezt csak a hazai szabályozás tartalmazza. Szükséges-e ez a tartalom a Kbt.-ben?
Részlet a válaszából: […] A 2014/24/EU irányelv 55. cikk (2) bekezdése az alábbiak szerint fogalmaz, mely összhangban van a Kbt. iratbetekintési szabályaival. Az 55. cikk (3) bekezdése értelmében pedig üzleti titok miatt el lehet tekinteni a (2) bekezdésben foglalt információk közlésétől.Az irányelv 55....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Kizáró ok változása 2020. január 1-jétől

Kérdés: Mi a lényege és értelme a Kbt. 62. § (1) bekezdés új, o) pontjának?
Részlet a válaszából: […] ...és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikkébe ütköző jogsértést követett el, kivéve, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Tervpályázati eljárás "kiszervezhetősége" az EKR-ből

Kérdés: Tervpályázati eljárást lebonyolíthatok-e EKR-en kívül, akár részben, illetve van-e lehetőség a teljes eljárás kiszervezésére?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. vonatkozik a tervpályázati eljárásokra is, a kivételi lehetőségek a tervpályázati eljárásra is hasonlóképpen vonatkoznak, mint a közbeszerzési eljárásokra, erre erősít rá az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

301/2018. kormányrendelet szabályainak alkalmazása

Kérdés: Mikortól kell a DKÜ-be bejelentkezni? (A szabályban van egy utalás, ami elég sok jogbizonytalansághoz vezet.)
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés előírása szerint a Digitális Kormányzati Ügynökség létrejöttével, tevékenységének megkezdésével összefüggésben álló közbeszerzési eljárások tekintetében az ajánlatkérő a kezdőnaptól számított 120. napig minden beszerzés esetében jogosult a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Alvállalkozó igénybevétele közbeszerzésre kötelezett ajánlattevő által

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bekezdésének e) pontja alapján közbeszerzésre kötelezett szervezet ajánlattevőként kíván indulni egy közbeszerzési eljáráson. A szűkös eljárási határidőket figyelembe véve hogyan tud jogszerűen ajánlattevőként megjelenni a szervezet, ha nyertessége esetén a teljesítéshez olyan alvállalkozó igénybevételére is szükség lenne, amellyel a szervezet maga is csak a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően köthet szerződést? Ha az ajánlata leadásáig nem egyezik meg a jövőbeni alvállalkozóval, akkor ajánlatával jelentős kockázatot vállal (sikerül-e olyan áron alvállalkozót bevonni, amivel előzetesen kalkulált), ha viszont megegyezik, akkor hogyan tud a saját közbeszerzési kötelezettségének eleget tenni?
Részlet a válaszából: […] ...és akár keretmegállapodásos eljárás keretében bebiztosítania magát a hasonló helyzetekre, amennyiben előre tudja, milyen jellegű közbeszerzési eljárásokban kíván indulni. A keretmegállapodás előnye, hogy az ajánlatkérő nem vállal kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
1
2
3
5