Kizárólagos jog – közbeszerzési kötelezettség

Kérdés: Szervezetünk kizárólagos jog – 2/2009 (II. 10.) KHEM rendelet – alapján végez szolgáltatást. A szolgáltatás teljesítéséhez fél évre helyiséget kell bérelni szervezetünknek, a bérleti díj nem éri el a közbeszerzési értékhatárt. Feltehetőleg a szolgáltatás teljesítése újabb fél évet vesz igénybe, tehát újabb fél évet bérelnénk az adott helyiséget, ám így a bérleti díj összességében a két félévre meghaladja majd a 8 millió forintot. Kérdésünk, hogy a kizárólagos jogot tekintve kell-e majd közbeszerzési eljárást lefolytatni a második félévi helyiségbérlésre?
Részlet a válaszából: […] ...korábbi szabályozás szerint a közbeszerzési kötelezettségkiterjedt a bérleti szerződések megkötésére. Ez a rendelkezés megváltozott2010. szeptember 15-étől. A változás miatt a nemzeti eljárásrendben isérvényesül az a közösségi kivétel, amely szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

"Támogatásmentes" önkormányzati tulajdonú cég közbeszerzés- kötelezettsége

Kérdés: Egy adott cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonú, és természetesen közbeszerzésre kötelezett. A cég tevékenysége során nem vesz igénybe és nem is kap sem állami, sem önkormányzati támogatást, az eredményeit a saját gazdálkodásából hozza létre már évek óta. Mivel semmilyen támogatásban nem részesül – mint már említettem, sem állami, sem önkormányzati támogatásban –, a cég a különböző beszerzéseknél – árubeszerzés, szolgáltatás –, ha elérik vagy meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni minden esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. hatálya alá tartozást vegyesen határozza meg aközbeszerzési törvény. A 22. § (1) bekezdés vegyesen érint meg tulajdoni éstevékenységi alapon alanyi hatálya alá tartozó szervezeteket, így a rendelkezésértelmében ajánlatkérők – az adott fejezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Közérdekű védekezés elrendelése közbeszerzési eljárással

Kérdés: A 2005. évi XXXVIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdése elrendelte, hogy a közérdekű védekezést elrendelő hatóság a közérdekű védekezés elvégzésével általa minden év február 18. napjáig a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően kiválasztott gazdálkodó szervezetet bízhat meg. Kérdéseink az alábbiak: Ezen előírás alapján közbeszerzési eljárást kell-e lebonyolítani akkor is, ha a becsült érték a 2 millió forintos értékhatár töredéke, legfeljebb néhány 10 ezer forintos nagyságrendű? Ha igen, akkor hogyan határozható meg a közbeszerzés mennyisége? (Előre nem tudjuk meghatározni a tárgyévben elrendelendő közérdekű védekezés alá vont területek nagyságát, sem a végrehajtást nehezítő tényezőket, például a letakarítandó területen jelentős mennyiségű kő, kavics, törmelék van, sőt még azt sem, hogy egyáltalán sor kerül-e a közérdekű védekezés elrendelésére.)
Részlet a válaszából: […] ...milyen beszerzésekreterjed ki a törvény tárgyi hatálya, amely szerint viszont csak megadott tárgyúés értékű szerződésekre vonatkozik a közbeszerzési kötelezettség. A szerződéstárgya jelen esetben nem lehet kétséges, mert maga a közérdekű védekezésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Közbeszerzési eljárás hitelfelvétel esetén

Kérdés: Víziközmű-társulat – amelynek alapítói magánszemélyek és jogi személyek – hitelfelvételénél is le kell folytatni a közbeszerzési eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...a Hpt. által meghatározott szolgáltatásokat kell érteni. A Kbt. ugyanakkor nem tesz különbséget a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési kötelezettség tekintetében az ajánlatkérők között. Valamennyi, ajánlatkérőként meghatározott szervezetre vonatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.
1
2
3