10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Létszámra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény előírhatósága takarításszolgáltatás beszerzésénél
Kérdés: Intézménytakarítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban előírhat-e az ajánlatkérő olyan alkalmassági minimumkövetelményt, hogy az ajánlattevőnek a korábbi három év mindegyikében legalább 150 fő fizikai állománnyal kell rendelkeznie, vagyis hogy az ajánlattevőnél ennyi legyen az éves átlagos statisztikai állományi létszám?
2. cikk / 10 ISO-tanúsítvány mint szerződéskötési feltétel teljesítése alvállalkozóval
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban szerződéskötési feltételként írta elő, hogy az ajánlattevőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy rendelkezik ISO-tanúsítvánnyal, vagy ennek megszerzése folyamatban van. Ezen nyilatkozatot az ajánlat részeként kellett benyújtania. A követelmény nem került alkalmassági feltételként előírásra. Kérdésünk arra irányul, hogy a szóban forgó feltételt teljesítheti-e alvállalkozó?
3. cikk / 10 Eljárás referencialevél alaki hibája esetén
Kérdés: Cégünk egy pályázathoz a testvérvállalatát jelölte meg kapacitást nyújtó szervezetként a szakmai alkalmasság tekintetében. Az ok: a rendelkezésre álló referencialevelek nem darabszámot tartalmaznak, hanem értéket, de a pályázatban darabszámot adnak meg minimum alkalmassági követelményként. Tehát a referencialevelünk alakilag nem fog megfelelni, nincs idő másik beszerzésére. Szükséges-e a testvérvállalatot alvállalkozóként is megjelölni? Mi magunk is képesek vagyunk a teljesítésre, a testvérvállalatra csak a referencia miatt van szükség (náluk rendelkezésre áll olyan, ami a darabszámokat is tartalmazza). Esetleg induljunk egyedül, és a rendelkezésre álló, összeget tartalmazó referencialevélről nyilatkozzuk le, hogy az darabszámban meghaladja a megadott minimumot?
4. cikk / 10 Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása
Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
5. cikk / 10 Alkalmasság igazolásának időszaka alvállalkozócsere esetén
Kérdés: Az előző Kbt. szerint 2010-ben kötöttünk egy szerződést az ügyféllel, amelyben az alvállalkozó igazolt referenciát (a 2008-2010-ig terjedő időszakra, évenként). Az alvállalkozót az ajánlattevő cserélni szeretné. Az új alvállalkozónak (melynek hasonlóképpen kell alkalmasságot igazolnia) mely évekre vonatkozóan kell a referenciát nyújtania? A csere időpontjától számítva az elmúlt három év, vagy pedig az eredetiek szerinti évekre (mindezt úgy, hogy esetlegesen a cég már nem is foglalkozik ilyesmivel évek óta)?
6. cikk / 10 Kötbérmérték saját eljárásrendben lefolytatott közbeszerzéseknél
Kérdés: Nem értem, miért 5 százalék a kötbér a saját eljárásrendről szóló útmutatóban, amikor az lehet több is? Inkább félreinformál, mint segít. Mi az álláspontjuk ebben a kérdésben?
7. cikk / 10 Külön alkalmassági követelmény az ajánlattevőre és az alvállalkozóra
Kérdés: Lehet-e külön alkalmassági követelményt meghatározni az ajánlatkérőre és alvállalkozójára?
8. cikk / 10 Hiánypótlás terjedelme
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban hiánypótlást biztosítottunk. A bírálati szempontok a következők voltak: ár, fizetési határidő, illetve vizsgálati jegyzőkönyv. A cégek képviselői nyilatkoztak, hogy rendelkeznek ezzel a jegyzőkönyvvel, de nem mindenki csatolta be. Kérdés, hogy a jegyzőkönyv becsatolását előírhatom-e hiánypótlásként? Műszaki, szakmai alkalmasság keretében kértünk termékmintát, de nem mindenki adott be az ajánlattal egy időben. Kérhetem-e az utólagos behozatalát, azaz hiánypótoltathatom-e?
9. cikk / 10 Mintapéldány bekérése közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Feltételezzük, hogy ha az ajánlattevő szeretne mintapéldányt az ajánlathoz bekérni, akkor ezt kétféleképpen írhatja elő: előírhatja alkalmassági feltételként, és előírhatja az egyéb információk között, ahol ez lehet egy érvénytelenségi ok. Problémám az, hogy tegyük fel, ezek burkolóanyagok, hogyha az alkalmassági feltételek között írom elő, akkor elvileg más a következménye a hiánypótlás szempontjából, mintha mondjuk érvénytelenségi vagy érvényességi okként az egyéb információk között. Erre tudnának valami tanácsot adni?
10. cikk / 10 Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban
Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
