Bírálat és értékelés értelmezése

Kérdés: Újonnan alakult intézményként közbeszerzési kötelezettségünk van. A közbeszerzési szabályzatunkat szeretnénk összeállítani, amiben az ajánlatok bírálatáról és értékeléséről is szeretnénk rendelkezni. Nem egyértelmű számunkra, hogy mi a különbség a Kbt. 69. § (2) bekezdése és a 81. § (5) bekezdése között.
Részlet a válaszából: […] A benyújtott ajánlatok bírálatáról a Kbt. XIII. fejezete rendelkezik. Ebben kerül leírásra a bírálat menete az alábbiak szerint:"Kbt. 69. § (1) Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Bírálóbizottság felelősségi rendjének módosítása

Kérdés: Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy milyen korlátok vonatkoznak a bírálóbizottság munkáját szabályozó felelősségi rend módosítását illetően! Meddig lehet módosítani az abban foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] ...felelősségi szinteket hogyan határozza meg. Hasznos, amennyiben a tárgyszakmai feladatok szintjén is pontosan és egyértelműen megjelenik a Közbeszerzési Szabályzatban, hogy kinek mi a feladata. Általános értelemben a Közbeszerzési Szabályzatban kerül tehát meghatározásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Bírálóbizottság véleménykialakításának folyamata

Kérdés: Megfelelő-e az a gyakorlat, ha a bírálóbizottság szavaz, és egyszerű többséggel alakítja ki a véleményét? Mi a helyzet abban az esetben, ha három szakértelem leszavazza a negyediket, azaz például a műszaki szakértelemmel rendelkezőnek az a véleménye, hogy nem jó az ajánlat? Csak a négy szakértelem egyetértésével lehet nyertest hirdetni?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. a bírálóbizottság vonatkozásában szűkszavúan fogalmaz, azaz a Közbeszerzési Szabályzat irányadó akkor, amikor a bírálóbizottság javaslattételi folyamatáról van szó. A legalább háromtagú bírálóbizottságból nem biztos, hogy minden szakértelem szavazati jogot kap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Jogosultságok kiosztásának rendje

Kérdés: Milyen jogosultságot adjunk elektronikus eljárásban akkor, ha négyen dolgozunk együtt a közbeszerzésekben, és emellett több külsős tanácsadót is foglalkoztatunk?
Részlet a válaszából: […] ...superuser-jogosultságra van szükség.Tekintettel a rendkívül szigorú felelősségi kérdésekre, ez az a téma, amit mindenképpen érdemes a közbeszerzési szabályzatban rögzíteni. A közbeszerzési eljárás irányítója, FAKSZ-ellenjegyzője mellett a szerkesztési,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...tehát függetlenül attól, hogy ki a lebonyolító, szabálytalanság esetében közös.Ezért érdemes erre az esetre külön közös közbeszerzési szabályzatot alkotni az adott projekt megvalósítására. A projektnek vélhetően van közbeszerzési terve,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Önkormányzatok Közbeszerzési Szabályzata

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat mint ajánlatkérő esetében a Közbeszerzési Szabályzat elkészítése során figyelembe kell-e vennie a jogszabályalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (jogalkotási törvény) 1. § és 23. § (4) bekezdés j) pontjában, továbbá a 24. § (1) bekezdésében foglaltakat? Kérdésünk elsősorban arra irányul, hogy a Közbeszerzési Szabályzatban a Kbt.-re vonatkozó vagy más jogszabályi rendelkezés megismételhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzési Szabályzat elkészítésének kötelezettségét a hatályos Kbt. 27. §-ának (1) bekezdése rögzíti, többek között az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Bírálóbizottság összeférhetetlensége

Kérdés: Az önkormányzat ingatlanügyeit a város megbízásával egy korlátolt felelősségű társaság bonyolítja le. Működési költségeit az önkormányzat biztosítja, melynek 10 százaléknál több más forrásból származó saját bevétele van. Az önkormányzat uniós pályázaton nagy összeget nyert építési beruházásra. Fenti korlátolt felelősségű társaság szeretne indulni bizonyos részekben a közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként. Kérdésem, hogy az önkormányzat képviselő-testületéből delegált Közbeszerzési Bíráló Bizottság (Közbeszerzési Szabályzat szerinti) összeférhetetlen-e ebben az esetben, mivel saját cégről van szó? A bizottság egyik tagja a kft. felügyelőbizottságának elnöke.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 10. §-ának (1) bekezdése szerint a felhívás és adokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérőnevében nem járhat el, illetőleg az eljárással kapcsolatos tevékenységvégzésébe az ajánlatkérő által nem vonható be, az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Közbeszerzésiterv-készítési szempontok

Kérdés: Milyen szempontok figyelembevétele szükséges a jó és használható közbeszerzési terv elkészítéséhez? (Elsősorban gyakorlati oldalról tesszük fel a kérdést.)
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő közbeszerzési szabályzatától ésaz általa beszerezni kívánt tárgyaktól, valamint azok becsült értékétől függőenaz alábbi gyakorlati tanácsokat tudjuk adni:1. A közbeszerzési terv azokat az elemeket kell, hogytartalmazza, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Kbt. 29. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel alkalmazása kutatás-fejlesztési szolgáltatás esetében

Kérdés: Milyen esetekben alkalmazható a Kbt. 29. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel kutatás-fejlesztési szolgáltatás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...eljárást lefolytatni. Tekintettel az értelmezéssel kapcsolatos bizonytalanságra,illetve szabadságra, javasolt az ajánlatkérő Közbeszerzési Szabályzatánakértelmében Közbeszerzési Bizottsága vagy egyéb felelős szervezete által azadott beszerzés tárgyának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Közbeszerzési referensi tevékenység szakmai feltételei

Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?
Részlet a válaszából: […] ...háruló tervezési feladatokat látja el, képesnekkell lennie– a közbeszerzési terv elkészítésének koordinálására;– a közbeszerzési szabályzat összeállítására;– az összeférhetetlenségi szabályok következetes érvényrejuttatására;– a mikro-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.
1
2