8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Műszaki-funkcionális egység kérdése időben egymástól elváló építési beruházások esetén
Kérdés: Önkormányzati közösségi létesítmény kialakítására nyertünk el pályázati forrást 2021-ben. A beruházás megvalósítására közbeszerzési eljárásban, építési beruházás tárgyában kötöttünk vállalkozási szerződést 296 millió Ft értékben. A beruházás megvalósult, a létesítmény 2024. augusztusban került átadásra. A pályázati forrás szűkössége miatt, a kialakított épületben „üresen” hagytuk azt a helyiségcsoportot, ahol most hűtőkamrát alakítanánk ki saját forrás felhasználásával, 5,5 millió Ft értékben. Közbeszerzési szakértőnk szerint erre is közbeszerzésben kell szerződést kötnünk, mert az eredeti építészeti tervekben szerepelt, a hűtőkamra kialakítása építési beruházásnak minősül, és 2022-ben forráshiány miatt maradt el a megvalósítása. Mi úgy gondoljuk, hogy miután az eredeti beruházás szerződése már teljesült, és ezt a beruházást saját forrásból valósítjuk meg, továbbá a szerződés értéke sem éri el a közbeszerzési értékhatárt, közvetlenül szerződhetünk. Mi lenne a jogszerű megoldás?
2. cikk / 8 Közbeszerzési szakértelem egybeszámítása
Kérdés: Az új szabályoknak megfelelően állami közbeszerzési szaktanácsadót (ÁKSZ-ot) alkalmazunk munkavállalóként. Szükségünk volna azonban további közbeszerzési tanácsadás igénybevételére. Hogyan kell a beszerzés becsült értékét számítani, figyelembe kell venni az ÁKSZ-tevékenység értékét is?
3. cikk / 8 A FAKSZ tevékenységi köre
Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
4. cikk / 8 FAKSZ további alkalmazása
Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
5. cikk / 8 Bírálóbizottság véleménykialakításának folyamata
Kérdés: Megfelelő-e az a gyakorlat, ha a bírálóbizottság szavaz, és egyszerű többséggel alakítja ki a véleményét? Mi a helyzet abban az esetben, ha három szakértelem leszavazza a negyediket, azaz például a műszaki szakértelemmel rendelkezőnek az a véleménye, hogy nem jó az ajánlat? Csak a négy szakértelem egyetértésével lehet nyertest hirdetni?
6. cikk / 8 Közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó kivételi kör a Kbt.-ben
Kérdés: A Kbt. 111. §-ának h) pontja szerinti kivétel alkalmazható akkor is, amikor a független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az eljárás teljes körű lebonyolítását végzi, vagy csak az ellenjegyzésre értjük? (Nem nagyon tudom a kettőt szétválasztani, de hallottam ilyen véleményt is.)
7. cikk / 8 Közbeszerzési szakértelem igazolása
Kérdés: A Kbt. 27. §-ának (3) bekezdése szerinti közbeszerzési szakértelem milyen végzettséggel igazolható? Jogász végzettség megfelelőnek minősül-e a jogszabályhely értelmezésében?
8. cikk / 8 Törlés a békéltetői névjegyzékből
Kérdés: Milyen módon és milyen eljárással törölhető a névjegyzékből a békéltető? Van-e jogorvoslati lehetőség a törlésről hozott határozat ellen?
