Dokumentációkészítés mellőzhetősége

Kérdés: A Kbt. 54. §-ának (3) és (4) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás keretében dokumentáció készítése részlegesen felesleges, ugyanakkor nagymértékben növeli az ajánlati felhívás terjedelmét (akár 100-200 oldal is lehet). Véleményem szerint valamennyi feltételt az ajánlati felhívásban kell szerepeltetni, különben nem védhető az esetleges eltérés, ellentmondás felvetése. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...pontosan megjelölt – eleme, előírásasemmis. A dokumentáció semmisnek nyilvánított eleme, előírása a közbeszerzésieljárásban és a közbeszerzési szerződésben nem alkalmazandó.A 2010. szeptember 15-től hatályos módosítás indokolásaértelmében az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Dokumentáció megszűnése

Kérdés: A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél és nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél a hirdetmények fogják tartalmazni a dokumentáció minden egyes elemét, kiírását? Illetve a dokumentáció meg fog szűnni?
Részlet a válaszából: […] ...pontosanmegjelölt – eleme, előírása semmis. A dokumentáció semmisnek nyilvánítotteleme, elő­írása a közbeszerzési eljárásban és a közbeszerzési szerződésben nemalkalmazandó.Nem megnyugtató azonban az az elképzelés, hogy az eljárástmegindító hirdetményben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Ajánlattételi dokumentáció és felhívás eltérése

Kérdés: Az ajánlattételi dokumentációban foglaltak részben eltérnek a felhívástól. Melyik dokumentumot kell figyelembe venni az ajánlat elkészítésekor?
Részlet a válaszából: […] ...pontosan megjelölt – eleme, előírásasemmis. A dokumentáció semmisnek nyilvánított eleme, előírása a közbeszerzésieljárásban és a közbeszerzési szerződésben nem alkalmazandó.Az (5) bekezdés arról rendelkezik, hogy a (4) bekezdésszerinti elem(ek), előírás(ok)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Erőforrás-szervezet igénybevételével kapcsolatos ellentmondások

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevő a szakmai, műszaki alkalmasságát igazolhatja ún. más szervezet erőforrásaira való támaszkodással is. Így a referencia meglétét is igazolhatja az ajánlattevő a más szervezet által kiállított nyilatkozattal, amely szerint a szerződés teljesítése során a szervezet az erőforrásait az ajánlattevő rendelkezésére fogja bocsátani. Számomra ez a gyakorlatban értelmezhetetlen szituációhoz vezet. Vagyis egy múltbeli cselekmény hiánya (referencia) egy jövőben bekövetkezendő eseménnyel (ígérettel) helyettesíthető. Nem beszélve arról, hogy a referencia esetében milyen erőforrást tud az ún. más szervezet az ajánlattevő rendelkezésére bocsátani. Elég abszurd helyzet. Ezen az alapon a szakmai, műszaki alkalmasság vizsgálata (de ugyanez vonatkozik a pénzügyi alkalmasságra is) feleslegessé, sőt mi több, értelmetlenné válik. Kérdezem, mi a véleményük, tanácsuk ennek a jogintézménynek a gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőséget ad, ugyanakkor meg kívántaőrizni azt a hazai törvényi lehetőséget is, hogy az ajánlattevőknek akkor isigazolniuk kelljen a közbeszerzési szerződés teljesítésére valóalkalmasságukat, ha más szervezet erőforrására támaszkodnak mind az alkalmasságigazolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.