Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...december 11-i 2007/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Felhívás és dokumentáció tartalmának eltérése

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?
Részlet a válaszából: […] ...felhívásától, vagy e törvénytől. A dokumentáció semmisnek nyilvánított eleme, előírása a közbeszerzési eljárásban és a közbeszerzési szerződésben nem alkalmazandó.Fenti esetben azonban szükség van arra, hogy a dokumentáció letöltőjét, átvevőjét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Közbeszerzési szerződések új szabályai

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok jelentősen változtak. E körben tágabb lehetőség van-e a szerződések módosítására? Kérdésünk még, hogy a szerződésekkel kapcsolatos jogviták mely részei tartoznak a Közbeszerzési Hatóság elé?
Részlet a válaszából: […]  A szerződésmódosítás szabályai nagymértékben változtak 2012.január 1-jétől. A módosítás iránya három jellegzetesség köré csoportosítható akövetkezők szerint:– van lehetőség a szerződés olyan hibáinak javítására,melyek nem számottevőek, de javításra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Eltúlzott kötbér közbeszerzési szerződésekben

Kérdés: A bírói gyakorlat 10 százalékos kötbérmértéket fogad el. Ajánlatkérők által kötelezően elfogadni rendelt kötbérmérték nagyon sok esetben 25 százalék. Ez a piaci gyakorlatban is eltúlzott mérték. Mit lehet ez ellen tenni?
Részlet a válaszából: […] E kérdés az olvasók körében ismétlődő jelleggel felvetődik.Jelen esetben válaszunk a következő, figyelemmel a Kbt. tavalyi, szeptember15-i hatályú változására is: a még meg nem kötött szerződés esetében, azazakkor, ha a közbeszerzési eljárás ajánlattételi szakaszban van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Ajánlati felhívás és dokumentáció eltérése

Kérdés: Az új szabályok hogyan rendelkeznek arról, ha eltér egymástól az ajánlati dokumentáció és az ajánlati felhívás szövege?
Részlet a válaszából: […] ...pontosan megjelölt – eleme, előírása semmis. A dokumentációsemmisnek nyilvánított eleme, előírása a közbeszerzési eljárásban és aközbeszerzési szerződésben nem alkalmazandó.Az (5) bekezdés értelmében a (4) bekezdés szerinti elem(ek),előírás(ok)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Előlegfizetés kizárásának alapja

Kérdés: Előleget a Kbt. alapján nem lehet fizetni, vagy csak ajánlatkérői gyakorlat, hogy a dokumentációban kizárják az előleg iránti igényt?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 305. §-a rendelkezik a közbeszerzési szerződésselkapcsolatosan a teljesítés és a fizetés kérdéseiről. Az új rendelkezések 2010.szeptember 15-étől hatályosak. Ezek a szabályok, véleményünk szerint, kógensjellegük miatt már nem teszik lehetővé előleg fizetését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Erőforrás-szervezet igénybevételével kapcsolatos ellentmondások

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevő a szakmai, műszaki alkalmasságát igazolhatja ún. más szervezet erőforrásaira való támaszkodással is. Így a referencia meglétét is igazolhatja az ajánlattevő a más szervezet által kiállított nyilatkozattal, amely szerint a szerződés teljesítése során a szervezet az erőforrásait az ajánlattevő rendelkezésére fogja bocsátani. Számomra ez a gyakorlatban értelmezhetetlen szituációhoz vezet. Vagyis egy múltbeli cselekmény hiánya (referencia) egy jövőben bekövetkezendő eseménnyel (ígérettel) helyettesíthető. Nem beszélve arról, hogy a referencia esetében milyen erőforrást tud az ún. más szervezet az ajánlattevő rendelkezésére bocsátani. Elég abszurd helyzet. Ezen az alapon a szakmai, műszaki alkalmasság vizsgálata (de ugyanez vonatkozik a pénzügyi alkalmasságra is) feleslegessé, sőt mi több, értelmetlenné válik. Kérdezem, mi a véleményük, tanácsuk ennek a jogintézménynek a gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőséget ad, ugyanakkor meg kívántaőrizni azt a hazai törvényi lehetőséget is, hogy az ajánlattevőknek akkor isigazolniuk kelljen a közbeszerzési szerződés teljesítésére valóalkalmasságukat, ha más szervezet erőforrására támaszkodnak mind az alkalmasságigazolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.