Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 139. § (1)–(3) bekezdései alapján helyes-e azon értelmezés, miszerint konzorcium esetén a konzorciumi tag a konzorciumból nem léphet ki pusztán azon az elven, miszerint üzleti megfontolásból nem érdeke a konzorcium tagjának lenni, kizárólag a személyében bekövetkező jogutódlás esetén szűnhet meg a konzorciumi tagsága? Helyes-e azon értelmezés, mely szerint konzorciumi megállapodásban nem köthető ki érvényesen a konzorciumi tag kizárása, amennyiben a tag tevékenysége, működése a közbeszerzési szerződés teljesítését pénzügyi vagy szakmai szempontból veszélyezteti, tekintettel a tagok egyetemes felelősségére?
Részlet a válaszából: […] Valóban a feleknek nincs szabadságuk a konzorcium fenntartását, változtatását tekintve. Jogutódlás esetében más a helyzet, de figyelemmel az egyetemleges felelősségre, mivel közösen vállalták a felek, így az ajánlatkérő is közösen kívánja fenntartani a helyzetet, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Konzorcium ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Lehet-e, illetőleg hogyan lehet jogorvoslattal élni abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy ajánlattevői konzorcium tagjaként vett részt a közbeszerzési eljárásban, a konzorcium a második, de ki nem hirdetett legkedvezőbb ajánlatot tette, amely azonban meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, viszont a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett?
Részlet a válaszából: […] ...ha az ajánlatkérő érvénytelen ajánlatot nyilvánít nyertessé. Minden kérelmezőnek közvetlen jogos érdeke fűződik ugyanis ahhoz, hogy a közbeszerzési szerződés elnyerése érdekében folytatott versenyben egyetlen érvénytelen, illetve annak vélt ajánlat se...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Termékcsere a teljesítés folyamatában alternatív ajánlattétel esetén

Kérdés: Ha volt alternatív ajánlattétel, és a teljesítés során a nyertes nem tud szállítani megfelelő terméket, kicserélheti-e azt az ajánlatában alternatív termékként ajánlott termékre, ami esetünkben megfelelő lenne, de más műszaki tartalommal bír, azaz gyakorlatilag más termék?
Részlet a válaszából: […] ...pontokhoz tartozó alpontok.Azaz a fentiek értelmében sem szerződésmódosítással, sem automatikus szerződéskötéssel nem integrálható a közbeszerzési szerződésbe a termék bármely korábbi változata, annak ellenére, hogy az ajánlatkérő az erre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Alvállalkozó-cserére vonatkozó eljárásrend a közbeszerzési szerződésben

Kérdés: Lehet-e a szerződésbe alvállalkozó-cserére vonatkozó eljárásrendet beépíteni, szükségtelenné téve ezzel a szerződés módosítását ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően a Kbt. 141. § (4) bekezdésének a) pontja keretében kívánja az alvállalkozó-cserét szabályozni. A megoldás logikus lenne, mégsem javasolt. Gyenge pontja, hogy a változás pontos feltételeit és tartalmát is rögzíteni kell úgy, hogy kapacitást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Egyoldalú szerződésbontás érdekmúlás miatt

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként már megkötött, határozott idejű szolgáltatási szerződést felmondhatja-e az ajánlatkérő pusztán azért, mert nem kívánja tovább a szolgáltatást igénybe venni? Ha igen, milyen jogkövetkezményei lehetnek az egyoldalú szerződésbontásnak?
Részlet a válaszából: […] ...kimondta, hogy a 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkét úgy kell értelmezni, hogy valamely közbeszerzési szerződés odaítélését követően e szerződés akkor sem módosítható lényegesen új közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Szerződés tartalmának egyszerűsítése

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést "karcsúsítani", amikor már egyértelmű, hogy nincs rá szükség, és a felek sem szeretnék a továbbiakban a teljesítést?
Részlet a válaszából: […] ...indítására van szükség. Az irányelvi rendelkezéseket még a szerződés "karcsúsítása" esetében is úgy kell értelmezni, hogy valamely közbeszerzési szerződés odaítélését követően a szerződés akkor sem módosítható lényegesen új közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Alvállalkozói teljesítés korlátja építési beruházásoknál

Kérdés: A Kbt. tavalyi módosítása eltörölte a 65%-os alvállalkozói teljesítési korlátot építési beruházások esetén. Miért volt erre szükség? A korábbi szerződésekre milyen hatással van ez a változás?
Részlet a válaszából: […] ...ellentétes az irányelvi rendelkezésekkel.A döntés értelmében ugyanis az ajánlatkérő nem jogosult az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés ajánlattételhez szükséges dokumentációiban előírni, hogy a szerződés nyertes ajánlattevője az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Többszörös megjelenés tilalma a kivitelezés időszakában

Kérdés: A Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti tilalom csak az ajánlattételi időszakra, illetve az ajánlatra vonatkozik, vagy a kivitelezés időszakára is? Ha az ajánlattevő nem nyer, a kivitelezés időszakában részt vehet a nyertes ajánlattevő alvállalkozójaként a kivitelezésben?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben a közbeszerzésekért vagy az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a közbeszerzési eljárások, továbbá közbeszerzési szerződések, illetve építési vagy szolgáltatási koncessziók és ezek módosításainak közbeszerzési-jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének aránya

Kérdés: Előírhatom-e az 50 százalékos szabály alkalmazása mellett, hogy azokra az ajánlattevő nem vehet igénybe kapacitást nyújtó szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...forrásra pénzügyi korrekció alkalmazását rendelte. Az ítélet szerint "az ajánlatkérő nem jogosult építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés ajánlattételhez szükséges dokumentációiban előírni, hogy a szerződés nyertes ajánlattevője az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet a válaszából: […] ...elve és az átláthatósági kötelezettség azzal jár-e, hogy valamely ajánlatkérő nem köthet anélkül megállapodást a valamely közbeszerzési szerződés teljesítése során fellépő nehézségek megoldása érdekében, hogy automatikusan az e megállapodásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.
1
2
3