344 cikk rendezése:
1. cikk / 344 Közbeszerzési szerződés tartalma
Kérdés: Az EUB Veolia ügye alapján szükséges-e, hogy a teljesen Ptk.-t beillessze az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokba?
2. cikk / 344 Jogutód szerződéskötési kötelezettsége
Kérdés: Jogutódja vagyunk egy olyan cégnek, amely közbeszerzési ajánlatkérőnek minősült. Jogelődünknél két uniós értékű közbeszerzési eljárás volt folyamatban, a nyerteseket kiértesítették, de a szerződés megkötésére nem került sor. Kérdésünk arra irányul, hogy meg kell-e kötnünk a közbeszerzési szerződéseket, vagy mentesülhetünk valamilyen okból? Az a helyzet, hogy a szerződések pénzügyi forrása nálunk nem biztosított.
3. cikk / 344 Építményi jog értelmezése
Kérdés: A hazai gyakorlatban találkoztak-e olyan építési beruházással, ami a Ptk. 5:159/A. §-a szerinti építményi jog alapításával zajlott? Értelmezhető ez a konstrukció a Kbt. szemszögéből? Ha igen, mi a különbség az építési koncesszióhoz képest?
4. cikk / 344 ÁSZF módosítása DBR esetében
Kérdés: A DBR felállítására irányuló részvételi felhívás közbeszerzési dokumentációjában el kellett fogadnia a jelentkezőknek az ÁSZF-et, mely a későbbi egyedi szerződések mellékletévé válik. Ezt szeretné módosítani az ajánlatkérő úgy, hogy véleményem szerint a részvételi szakaszban ezt nem is kérhette volna. Megteheti a módosítást most úgy, hogy olyan adattartalomhoz nyúl vissza, amit már nem módosíthat? A Közbeszerzési Hatóság DBR-útmutatója ezt a kérdés nem tárgyalja részletesen.
5. cikk / 344 Alvállalkozói státusz időbelisége
Kérdés: Építési beruházáson szeretnénk indulni, ahol az ajánlatkérő műszaki vezetőt kér megjelölni alkalmassági követelményként. Az egyik munkavállalónk megfelel a követelményeknek, őt jelölnénk, azonban felmondási idejét tölti, és valószínűleg a szerződést már egyéni vállalkozóként fogja teljesíteni. A munkavállalónkat meg kell jelölni alvállalkozóként?
6. cikk / 344 Szerződésmódosítási jogalapok
Kérdés: Árubeszerzésre vonatkozó központosított közbeszerzésben egy keretmegállapodás részesei vagyunk. A keretmegállapodás alapján van mód termékváltásra, de sajnálatosan csak bizonyos időközönként van erre lehetőségünk. Az egyik termék gyártója jelezte, hogy a termék gyártását beszünteti, és csak az utódtermék lesz elérhető. Lehetséges-e soron kívül termékváltást kérni az ajánlatkérőtől?
7. cikk / 344 Szerződő fél felelőssége közbeszerzés mellőzése esetében
Kérdés: Az Alföldi Nyomda Zrt.-vel szemben a Közbeszerzési Döntőbizottság három ügyben bírságot szabott ki közbeszerzés mellőzése miatt, mivel a jogorvoslati fórum szerint a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A döntésekben a szerződő partnert is megbírságolták? Mi erről a véleményük? Ezentúl minden gazdasági szereplőnek először meg kell vizsgálnia az ajánlatkérő jogi státuszát?
8. cikk / 344 Jogutódlás megtiltása
Kérdés: Ajánlattevőként elnyertünk egy szolgáltatásra irányuló szerződést. Szeretnénk különválni a cégtársammal, ezt szóban előre jeleztük az ajánlatkérő kapcsolattartójának, aki azt válaszolta, hogy a tárgyi szerződésben nem lehetséges jogutódlás. Önök szerint az ajánlatkérő jogszerűen tilthatja meg a jogutódlási szabályok alkalmazását?
9. cikk / 344 Összegezés módosítása EVK miatt
Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunkban egy ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amely alapján új összegezést bocsátottunk ki. Az új összegezéssel szemben egy másik ajánlattevő vitarendezéssel élt, és kérte az előző összegezés visszaállítását. Kérdésünk, hogy hány napig és hányszor lehet összegezést módosítani?
10. cikk / 344 Hirdetmény nélküli eljárás kizárólagos jog esetében
Kérdés: Jelenti-e a C-578/23. sz. EUB-ügy azt, hogy a továbbiakban kizárólagos jogra hivatkozva nem lehet hirdetmény nélküli eljárást indítani? Lefolytatható ebben az esetben nyílt eljárás?
