Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége. Az ezzel kapcsolatos joggyakorlat gyökerei egészen az 1995. évi, első közbeszerzési törvényig nyúlnak vissza. Ez a jogszabály még csak a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Konzorcium ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Lehet-e, illetőleg hogyan lehet jogorvoslattal élni abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy ajánlattevői konzorcium tagjaként vett részt a közbeszerzési eljárásban, a konzorcium a második, de ki nem hirdetett legkedvezőbb ajánlatot tette, amely azonban meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, viszont a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett?
Részlet a válaszából: […] ...kell, hogy jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, illetőleg veszélyezteti. Ebből a szempontból a közbeszerzési törvény 148. §-ának (2) bekezdése egyértelműen fogalmaz. A Közbeszerzési Döntőbizottság ugyanakkor annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...nem is szükséges.Nemzeti eljárásrendben ugyanakkor nem kell benyújtani az egységes európai közbeszerzési dokumentumot, helyette a közbeszerzési törvény 67. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot kell megtennie az ajánlattevőnek vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Közbeszerzés megkerülése

Kérdés: Mi a szankciója annak, ha a törvény téves értelmezése miatt nem írunk ki közbeszerzési eljárást, hanem annak mellőzésével szerezzük be az árut? Ilyenkor hivatalból is indulhat eljárás? Milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...miatt indult eljárások esetében az eljárások megindítása során nem irány­adó, hogy milyen okból kerülte meg az ajánlatkérő a közbeszerzési törvény szabályait. Az eljárás során lehetőség van az érvek részletes kifejtésére. Amennyiben például a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság hivatalból indított eljárását mely szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során a közbeszerzési törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra. A korábbi körhöz képest 2015. évtől erre jogosult–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdés a)-c) pontja szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a Ptk.-ban és a közbeszerzési törvényben foglaltak szerint alkalmazza – Kbt. 164. § (4) bekezdés.Esetünkben a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...az energetikai tárgyú törvénymódosítások között is szerepel a Kbt. alanyi hatályát érintő változás. Év végén általában a közbeszerzési törvény állandó szereplője a salátatörvényeknek, mely az elmúlt évben is hasonlóan történt, ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenységi körrel nem rendelkező pályázó nyertessége

Kérdés: Az ajánlattevő olyan jelentkező pályázatát hirdette ki nyertesnek, amelynek tevékenységi körében nem szerepel olyan tevékenység, ami kapcsolódott volna a beszerzés tárgyához. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény és kapcsolódó kormányrendeletei értelmében az ajánlatkérőnek nem kötelessége ellenőrizni az ajánlattevő tevékenységi körét, különös tekintettel arra, hogy alvállalkozók és erőforrást nyújtó szervezetek bevonásával is képessé teheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Közbeszerzési szerződések új szabályai

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok jelentősen változtak. E körben tágabb lehetőség van-e a szerződések módosítására? Kérdésünk még, hogy a szerződésekkel kapcsolatos jogviták mely részei tartoznak a Közbeszerzési Hatóság elé?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezés értelmében a közbeszerzési eljárás alapjánmegkötött szerződéssel kapcsolatos jogvita – kivéve a szerződésnek aközbeszerzési törvénybe, illetve annak felhatalmazása alapján alkotottkormányrendeletbe ütköző módosítása vagy teljesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Közbeszerzési eljárás lefolytatása több ajánlatkérő képviseletében

Kérdés: Hogyan kell több ajánlatkérő képviseletében egy ajánlatkérőnek közbeszerzési eljárást lefolytatnia, és mikor lehetséges ez? Úgy tudom, hogy van rá mód, de nem találom a törvényben vagy rendeletben a metodikát.
Részlet a válaszából: […] ...A közbeszerzés helyben központosításáról az önkormányzatrendeletet alkot. A helyben központosított közbeszerzési eljárásokra aközbeszerzési törvény és az önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni;– több helyi önkormányzat is jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.
1
2
3
4