Ajánlatkérőnek minősülő szervezet mint ajánlattevő

Kérdés: Ajánlatkérőnek minősülő szervezet ajánlattevőként indul egy közbeszerzési eljárásban. A jogszabályi előírások alapján köteles-e ebben az esetben a nyertesség esetén igénybe venni kívánt (értékhatár feletti) alvállalkozókat maga is közbeszerzési eljárással kiválasztani? Gyakorlati lehetőség erre (például időbeli korlátok miatt) nyilván nincs, de szabályos-e ebben az esetben, ha az alvállalkozóval közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül köt szerződést? Azaz "kiváltja"-e az eredeti közbeszerzési eljárás az ajánlattevőként fellépő ajánlatkérőnek minősülő szervezet saját eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...kell lebonyolítania. Nincs tehát olyan kivételi lehetőség, mely mentesítené közbeszerzési ajánlattétel esetében az ajánlatkérőt a közbeszerzési törvény hatálya alól. Az ún. feltételes eljárást ugyanakkor nem alkalmazhatja, hiszen nem pályázat során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság hivatalból való eljárását akövetkező szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörükellátása során a közbeszerzési törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás juttudomásukra:]"k) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter"A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...lényegesen alacsonyabb, továbbá ekedvező feltételek igénybevétele az e fejezet szerinti eljárás alkalmazásaesetén meghiúsulna;– a közbeszerzési törvény 125. § (2) bekezdésének b) pontja,vagy (3) és (4) bekezdése szerinti eset áll fenn.[A Kbt. 92. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Koncesszió és közbeszerzés

Kérdés: A koncessziós törvény és a közbeszerzési törvény viszonyával kapcsolatos a kérdésünk, például ivóvíz-szolgáltatás vonatkozásában. Néhány önkormányzat saját tulajdonában lévő víziközmű kft.-t működtet. További önkormányzatokkal társul, és egyrészt fejlesztést, másrészt bővítést valósít meg a hálózatra uniós támogatásból. A fejlesztést, bővítést követően a társulás továbbra is közvetlenül a kft.-t kívánja megbízni az ivóvíz-szolgáltatással. Szükséges-e ebben az esetben közbeszerzési eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzésnek minősül-e,illetve alkalmazható-e a Kbt. 2/A. §-ában részletezett rendelkezés.[Az elmondottakhoz emlékeztetőül: a közbeszerzési törvényszerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőkéntmeghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Jogászi jelenlét a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: A közbeszerzési eljárás során kell-e, szükséges-e jogásznak ellenjegyeznie minden jegyzőkönyvet (például bontási vagy tárgyalási jegyzőkönyv), egyáltalán szükséges-e bontásnál vagy tárgyalásnál jogászi jelenlét?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben szereplő kitételt a közbeszerzési törvény nemtartalmazza, azaz általános jelleggel nem írja elő jogász (jogi szakértő)jelenlétének, közreműködésének kötelezettségét a jegyzőkönyv készítésénél, abontásnál stb.Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
Részlet a válaszából: […] ...nem tervpályázati eljárásról van szó, és aKözbeszerzési Szabályzat ezt megengedi, úgy a közbeszerzési törvény értelmébenennek csak abból a szempontból lehet akadálya, amennyiben a szakértő nemtekinthető a szervezet annak tevékenységében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.