Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság hivatalból indított eljárását mely szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során a közbeszerzési törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra. A korábbi körhöz képest 2015. évtől erre jogosult–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...az energetikai tárgyú törvénymódosítások között is szerepel a Kbt. alanyi hatályát érintő változás. Év végén általában a közbeszerzési törvény állandó szereplője a salátatörvényeknek, mely az elmúlt évben is hasonlóan történt, ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

"Támogatásmentes" önkormányzati tulajdonú cég közbeszerzés- kötelezettsége

Kérdés: Egy adott cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonú, és természetesen közbeszerzésre kötelezett. A cég tevékenysége során nem vesz igénybe és nem is kap sem állami, sem önkormányzati támogatást, az eredményeit a saját gazdálkodásából hozza létre már évek óta. Mivel semmilyen támogatásban nem részesül – mint már említettem, sem állami, sem önkormányzati támogatásban –, a cég a különböző beszerzéseknél – árubeszerzés, szolgáltatás –, ha elérik vagy meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni minden esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. hatálya alá tartozást vegyesen határozza meg aközbeszerzési törvény. A 22. § (1) bekezdés vegyesen érint meg tulajdoni éstevékenységi alapon alanyi hatálya alá tartozó szervezeteket, így a rendelkezésértelmében ajánlatkérők – az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...ok következtében – beállott körülmény miatta szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.A szerződés teljesítéseA közbeszerzési törvény 304. §-ának (1) bekezdése értelmébena szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő közétkeztetési intézmény Kbt. hatálya alá tartozása

Kérdés: Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő közétkeztetési intézménynek – amely étkeztetési szolgáltatást végez az iskolákban tanulók részére, lakosság számára igény szerint, különböző társadalmi rendezvényeken (esküvő, névnap, bál stb.) – szükséges-e a közbeszerzési törvényt alkalmaznia a nyersanyagok (élelmiszer) beszerzése céljából?
Részlet a válaszából: […] Feltételezhetően a közétkeztetési intézmény a Kbt. 22. § (1)bekezdése értelmében a törvény hatálya alá tartozik az alábbiak szerint, ezértértékhatártól függően közbeszerzésre köteles. Az említett szakasz értelmében ajánlatkérők:– a minisztérium, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Kizáró okok meghatározhatósága

Kérdés: Közbeszerzési kiírásnál a kizáró okok vizsgálatához kötődik a kérdésünk. Vannak-e kötelezően kiírandó kizáró okok, vagy ezeket opcionálisan a kiíró szervezet határozza meg? Mit lehet tenni, ha a pályázó valamely kizáró ok alá esik (vagy annak alvállalkozója)?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény két részre osztja a kizáró okokkörét, akként, hogy a 60. §-ában és 62. §-ában kötelezően előírandó, míg a 61.§-ában ún. választható kizáró okokat határoz meg. Ennek értelmében a 60. § (1) bekezdésének a)-g) pontjaiszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...dönt bizonyos kizáró okok megjelöléséről egy konkrét közbeszerzésieljárásban – mint arra korábban már utaltunk.A közbeszerzési törvény az alkalmasság igazolása körébenkülönböztet közbeszerzési tárgyak szerint, így külön rendelkezik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.