In-house szerződések nyilvánossága

Kérdés: Az in-house szerződés nem közbeszerzési szerződés. Miért kell mégis rögzíteni azt?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a szerződő felek közötti szolgáltatás, melyet egymásnak nyújtanak.Első eset: a 9. § (1) bekezdés h) pontja alapján a közbeszerzési törvényt nem kell alkalmazni az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Válasz megtagadása elkésett, kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérelem esetén

Kérdés: Megtagadhatja-e az ajánlatkérő jogszerűen azon kérdések megválaszolását, amelyeket az ajánlattevő határidőn túl tett ugyan fel, de a megfelelő ajánlattételhez szükséges releváns információk megszerzésére vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...egyike kiegészítő tájékoztatást kért az ajánlatkérőtől, ezt azonban elkésetten tette. A kiegészítő tájékoztatás a hatályos közbeszerzési törvény 3. § 21. pontja szerint ún. közbeszerzési dokumentum, ami azt jelenti, hogy az ajánlattételhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért

Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
Részlet a válaszából: […] ...attól az ajánlatkérő nem tekinthet el, ezt a Kbt. 65. § (9) bekezdése egyértelművé teszi.A fent hivatkozott rendelkezés értelmében a közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint előírt, szakemberek – azok végzettségére, képzettségére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Előzetes információgyűjtés céljából megkeresett gazdasági szereplő mint ajánlattevő

Kérdés: Lehet-e a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő az a piaci szereplő, akit az ajánlatkérő az eljárás előkészítése során előzetes információgyűjtés céljából megkeresett, illetőleg akitől ugyanezen okból tájékoztató jellegű ajánlatot kért?
Részlet a válaszából: […] ...kiterjesztő értelmezése oda vezetne, hogy számos esetben éppen azokat kellene kizárni, akik a legkedvezőbb ajánlatot adták, vagyis a közbeszerzési törvény rendeltetésével ellentétes helyzet állna elő.A Kbt. 25. §-a szinte alapelvként rögzíti, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Kapacitást biztosító cég kizárása bírálati szakaszban

Kérdés: Kizárhatja-e az ajánlatkérő a kapacitást nyújtó céget bírálat közben, ha az érintett cég kizáró ok alá került, vagy hiánypótlást kell kérnie, illetve mi az eljárásrend ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...iratokat – ideértve a 69. § (4)-(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is – módosítani és kiegészíteni is lehet.A közbeszerzési törvény alábbiakban ismertetendő 71. §-ának (4) bekezdése behatóan foglalkozik ezzel a helyzettel, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Üzleti titok indokolásának kérdései

Kérdés: Az üzleti titok indoklásában mit értünk "anyagi, technikai szellemi ráfordítások" alatt? Hányszor szólíthatom fel pontosításra az ajánlattevőt? Ha már eleve hiánypótlás keretében nyújtja be indokolását az ajánlattevő, amiben vannak fehér foltok, mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] ...ezzel valójában a sérelem okát nem írta le, csak annak gazdasági következményeit. Ebben a formában ez az érvrendszer nem lesz elegendő. A közbeszerzési törvény 44. §-ának (4) bekezdése külön utal a hiánypótlási kötelezettségre, mellyel az ajánlatkérő köteles élni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Külföldi kapacitást biztosító bevonásának feltételei

Kérdés: Gyakorlati tanácsot kérek arra vonatkozóan, hogy külföldi kapacitást biztosító bevonása során mire legyek figyelemmel. A jogszabályi rendelkezéseket értem, de mit tehetek a számtalan hiánypótlás elkerülése érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...megtételekor az egyes közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletében eljárhat.A (4) bekezdés értelmében, ahol a közbeszerzési törvény az ajánlatkérő számára az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők értesítését írja elő, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Eljárás EKR-en kívüli lebonyolíthatósága

Kérdés: Mi történik, ha az EKR nem tudja biztosítani egy eljárás lefolytatásának lehetőségét a Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e)-f) pontjai szerint? És mi a helyzet, ha egyéb okból nem tudja biztosítani egy-egy eljárási cselekmény elvégzését?
Részlet a válaszából: […] ...nem alkalmazandó, az eljárási cselekményekről készült dokumentumok és írásbeli nyilatkozatok – ahol valamely kapcsolattartási formát a közbeszerzési törvény kifejezetten nem kíván meg – teljesíthetők:– postai vagy közvetlen kézbesítés útján, vagy– faxon – a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Elektronikus kommunikáció módja a közbeszerzésben

Kérdés: Figyelembe vehetem-e azt, amit az ajánlatkérő nem az EKR-ben küldött, hanem cégkapun juttatott el hozzám, mint ajánlattevőhöz? A hivatalos kapcsolattartó e-mail-címére eljutatott információkat figyelembe kell vennem?
Részlet a válaszából: […] ...üzemeltetett, egységes EKR igénybevételével kell lebonyolítani. A 41. § (1) bekezdése szerinti elektronikus kommunikáció – ha a közbeszerzési törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály eltérően nem rendelkezik – az EKR-ben történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Iratbetekintés biztosításának módja

Kérdés: Milyen formában kell az iratbetekintést biztosítani? Van-e lehetőség nyomtatásra, ha például műszaki tartalmat kellene mutatni, de az egyes oldalakat egymás után lapozva lehetetlen áttekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben nem követhető a tartalom, az iratbetekintést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevő hozzá nem jutott a kért információhoz.A közbeszerzési törvény iratbetekintéssel kapcsolatos szabályozása a jogérvényesítéshez szükséges mérték biztosítását írja elő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.
1
2
3
4